Kép forrása: chatgpt.com
A méhek nem csak mézet adnak.
Egyszer, réges-régen, egy szép zöld völgyben, hegyek ölelésében élt egy kedves bácsi, akit mindenki csak úgy hívott: Janša bácsi, a méhek barátja. Kis háza mellett színesre festett méhkaptárak sorakoztak, mint apró házikók egy játékfaluban.
Janša bácsi minden nap hajnalban kelt, még a nap is irigykedett rá, hogy ilyen korán ébred. Kalapját a fejébe nyomta, és halk dúdolással köszöntötte a méheket:
– Jó reggelt, szorgos kis népem! Hogy aludtatok?
A méhek zümmögve válaszoltak, mintha azt mondanák: Rajzolunk virágot a világra!
Janša bácsi nemcsak mézet gyűjtött – ő figyelt, jegyzetelt, és mindent leírt, amit a méhekről tanult. Megértette, hogyan beszélgetnek tánccal, miért repülnek el rajokban, és miért szeretik a színes kaptárakat.
A gyerekek gyakran jöttek hozzá látogatóba, mert nála mindig tanultak valami csodásat. Egyik nap megkérdezte tőlük:
– Tudjátok, mit tanítottak ma nekem a méhek?
– Mit, mit? – kérdezték egyszerre.
– Azt, hogy együtt minden virág elérhető, egyedül viszont könnyen eltévedünk. A méhek csapatban dolgoznak, egymást segítik – és mi is tanulhatunk tőlük.
A gyerekek bólogattak, és aznap úgy játszottak, mintha egy nagy méhraj lennének: segítették egymást, nevetve szorgoskodtak.
És amikor elérkezett az este, és a méhek nyugovóra tértek, Janša bácsi leült egy kis asztalhoz, elővette tollát, és e szavakat írta fel: A méhek nem csak mézet adnak, hanem türelmet, barátságot és rendet tanítanak.
És így lett ő a méhek tanítója – és kicsit a miénk is, ma is…
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Szól az óra, fel kell kelni, Fogmosás és irány enni! Anya kent egy szendvicset, Mi megmarad elviszem! Megeszem majd szünetbe, Legyen kaja a bendőmbe. Hogyha az ember jóllakott, Az agya is jobban fo...
Elolvasom
A város zajában, ahol az élet sosem áll meg, élt egy család. Az anya, Anna, egy 35 éves hegedűművész, aki szenvedélyét a zenében találta meg. Az apa, Péter, 33 éves író és költő, aki szavakkal vará...
Elolvasom
Józsi verse Anyának Hogyha sírok, Hogyha fázok, Hozzád bújok – Rám vigyázol! Ölbe veszel, Rám nevetsz, Tudom, érzem, Hogy szeretsz! Puszilod a homlokom, Csikized a pocakom, Nevetünk mi akkorát Megh...
Elolvasom
Valamikor réges-régen történt, még amikor a Földet manók és óriások népesítették be, hogy Manó Pál fejdelem kihirdette a birodalomban: annak adja legszebb lánya kezét és fele birodalmát, aki megnye...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Iochom Zsolt költő, meseíró
2019-ben Csókszereda címmel jelent meg első verskötetem, amely 120 verset és 30 fotót tartalmaz. 2024-ben jelent meg második verseskötetem (Sok a szó), újabb 120 verssel. Prózai írásaimból is nyomdafestéket látott a Mese csókkal c. kötet. E-könyvként jelent meg a Kék-Fehér Könyvkiadó gondozásában a Pofonok és csókok című novelláskötetem (Az év prózája irodalmi díj 2023-as győztesének nyereményeként). Edd...