A pórul járt Varázs Ló

A pórul járt Varázs Ló.

Egyszer régen hajdanában, Artúr király udvarában,
Éldegélt egy nagy varázsló, úgy hívták, hogy a Varázs Ló.
Látogatták minden népek: urak, szolgák és szegények
Bárkinek ha gondja akadt, rögtön a pacihoz szaladt.

Vittek hozzá beteg őzet, készült neki varázsfőzet.
A koldus meg pénzt nyert nála, szíve érte csupa hála!
Parasztlegény mátkát remélt, meg is kapta hát az esélyt!
Kinek mire vágyott lelke, a jó lónál mind meglelte.

Aztán egyszer, ó, mily ármány! Jött egy elátkozott sárkány.
Zokogott a drága lélek: "Ló Uram, segíts meg, kérlek!
Megtréfált egy gonosz banya, rontást hozott rám a szava.
Bárkire ha rátüsszentek, annak bizony befellegzett!

Csak a bajt hozom a fejre, légy jó hozzám, hozd ezt helyre!"
Ezzel tüsszentett egy nagyot, itt kezdődtek ám a bajok!
Hej, udvarnak varázslova! Csoda mágiája oda!
Bármit próbált tenni szegény, minden kifogott az eszén.

Néhányat most el is mondok, hogy mik voltak ezen gondok.
Egy pórul járt elefántnak csinált fület, mindjárt hármat.
Bajt hozott egy kisegérre: megnőtt, az ajtón sem fért be.
Tojást tojó tyúkok helyett, kreált két sovány verebet.

Szegény lovunk csak kesergett: "Lehangoló ez a helyzet!
Szégyenemben elsüllyedek, mutatkozni jajj, nem merek!
Kell, hogy legyen egy varázslat, írok is a ló apámnak!
Lóval többet tud ő nálam, itt a címe, megtaláltam."

Galamb vitte a levelet, utazott vagy három hetet.
Gondolhatod, szegény pára, a választ mennyire várta!
Aztán egy szerdai napon, mikor már szenvedett nagyon
Megváltásnak jött a napja, olvasta, mit írt az apja.

"Fiam, végy kis sárkányfüvet, hadd enyhüljön ez a tünet.
Tegyél hozzá két póklábat, nem segít, de nem is árthat.
Rakjál bele zsályát - felet -, és idd meg e varázslevet.
Aztán állj a tűző napra, s nyerítsd, hogy ZABRAKADABRA!

Gyorsan szaladt is a patás, izgult nagyon, mi tagadás!
Tette, mit az apja mondott, hátha eltűnnek a gondok.
És láss csodát, valahára: csupa fény lett a patája,
Ragyogott, mint nap az égen! Bűvereje? Pont mint régen!

És a sárkány - csak egy szóra - el ne feledkezzünk róla
Bájitalból ő is kapott, meg is gyógyult tőle legott.
Ő azt mondta fel az égbe: KÓKUSZPÓKUSZ legyen vége!
Így hát akkor nagy nehezen, mesém én is befejezem.