Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, volt egy királylány, Pintyőke. Királyapjával élt a várban. Egyik nap így szólt apjához Pintyőke:
- Én most elmegyek sétálni az erdőbe.
Az apja így intette:
- Jól van Pintyőke, de ne menj nagyon messzire, nehogy eltévedj.
Pintyőke így is tett, de ahogy sétált az erdőbe, mégis eltévedt. Ment, mendegélt, elért egy barlanghoz, bement. Kicsit később megérkezett a sárkány, Pintyőke nagyon megijedt. Ezt a sárkány észrevette és így szólt hozzá:
- Ne félj tőlem, nem bántalak, én barátságos sárkány vagyok.
És a sárkány elmesélte Pintyőkének, hogy ő valójában egy elvarázsolt királyfi. Mikor Pintyőke ezt megtudta, így szólt a sárkányhoz:
- Mit kell tennem, hogy visszaváltozzál? - kérdezte Pintyőke.
A sákány így válaszolt:
- El kell hoznod nekem a kék virágot, aminek az illatátol visszaváltozom.
Pintyőke így is tett, a barlangtól nem messze meg is találta a kék virágot, leszakította és visszavitte a sárkánynak.
- Itt van a kék virág! -és átnyújtotta a sárkánynak a virágot.
A sárkány megszagolta és egy szempillantás alatt visszaváltozott. Pintyőke már nem a sárkányt látta maga előtt, hanem a szomszéd vár királyfiát Manuelt. Manuel beleszeretett Pintyőkébe. Meg is kérte a kezét. Pintyőke igent mondott Manuelnek. Együtt indultak haza. Pintyőke így szólt apjához:
-Megjöttem apám, bemutatom neked Manuelt, a vőlegényemet.
Pintyőke apja egy kicsit meglepődött a hír hallatán, de áldását adta az eksüvőjükre, mert megtetszett neki Manuel. Néhány nap múlva Pintyőke és Manuel összeházasodtak. Hét országra szóló lakodalmat csaptak. Boldogan éltek, míg meg nem haltak
Mucsányi Imréné, Csilla vagyok, 49 éves vagyok. Kezdő meseíró vagyok. Közel 20 mesét írtam már, amit szeretnék könyv alakban kiadatni. Azért írok erre az oldalra, hogy bárki elolvashassa és véleményt írhasson a meséimről. Egy kiadó szerint nagyon jók a meséim, megállná a helyét könyves boltok polcain
Vélemények a meséről
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi! A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Mesélő: Gani Zsuzsa
Élt egyszer valaha régen egy Roland nevű kisfiú. Szerette a meséket, történeteket, különösképpen az állatokról szólót.
Sokat hallott már rókáról is, így tudta, hogy milyen ra...
Egy téli reggel, Mackó éppa mézes csupron csámcsogott.Brumm-brumm, ez a zaj miféle?s az ajtóhoz cammogott.
Résnyire, hogy meg ne fújjaa tél hideg lehelete,bejáratát kinyitotta,és elállt a lélegzete.
...
Egy öreg teás csészébe, nagyanyó
virágokat ültetett s az ablakba tette.
Margaréta és árvácska volt benne,
de egy reggel valami más is kidugta
fejét,s nagyanyóra meresztette szemét.
Nagyanyó azt...
Kertek alatt, kint az utcán,
baktat három foltos barát.
Szaglálódnak, nézelődnek,
vacsorát már mikor esznek?
A legkisebbik szagot fogott,
bokor alá bekukkantott.
Izgatottan farkcsóválva,
dugta orrát egy z...
Ezt a mesét írta: Mucsányi Imréné Kezdő meseíró
Mucsányi Imréné, Csilla vagyok, 49 éves vagyok. Kezdő meseíró vagyok. Közel 20 mesét írtam már, amit szeretnék könyv alakban kiadatni. Azért írok erre az oldalra, hogy bárki elolvashassa és véleményt írhasson a meséimről. Egy kiadó szerint nagyon jók a meséim, megállná a helyét könyves boltok polcain