Kép forrása: pixabay.com
A természet szépsége.
A természet szépsége
A gyönyörű, terjedelmes, lombos fák,
mik időről időre változnak.
Télen fáznak a fagytól,
és a hideg hótól.
Tavasszal felengednek, énekelnek,
s a virágokkal játszanak.
Míg nyáron melegednek,
és megfürödnek.
Majd az utolsó nyári záporok után,
átváltoznak sárgás színné,
s a szél repíti leveleit,
messzi távolba.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Bojtos farkú tapsüles egy nap arra ébredt, húsvét kedves ünnepéről, majdnem el is késett. Nem értette, hogy lehet, hisz sosem történt ilyen, nagyon bántotta a dolog, mardosta a szégyen. Nem lehet, ...
Elolvasom
Néha az ember elgondolkodik azon, hogy a borúból, hogyan lesz egyszerre derű. Olyan hihetetlen, olyan mágikus gondolat, hogy egyszerre hogyan történhetnek ekkora változások. Nos, elmondom nektek! Nem ám c...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, egy igen szegény ember. Olyan szegény volt az istenadta embere, mint a templom egere. Azaz, hogy mégsem, mert volt neki annyi gyermeke, mint a rosta lika, tán még eggyel több...
Elolvasom
Csámpás Lóci szamarak gazdája, Elsőútja a falu kocsmája. Tudják állatok ott kell állniuk, Nehezen is indul be az útjuk. Hej teringettét na lóduljatok, Buta szamarak ...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Helga meseíró, versíró
Sziasztok! A nevem Helga. Már kiskorom óta nagyon szeretek olvasni és hat éves koromban, mikor megtanultam írni az iskolában, már kezdett kirajzolódni egy álom a szemem előtt. Író szeretnék lenni. Akkor ott el is kezdtem írni egy történetet. Szintén nagyon szeretem az állatokat, így nem kellett sokat gondolkodnom, mi is legyen a téma. Persze most már teltek az évek, nagyobb vagyok, viszont a legelső kön...