Kép forrása: pixabay
A zebra.
Kockás, pöttyös, tarka-barka?
Ez lenne a módi?
Zebracsíkos ruházatom
nem műbőr! Valódi!
Ne nézz lónak! A paripa
csak távoli rokon,
az emberrel barátkozik,
de nem veszem zokon.
Szeretem a friss, zöld füvet,
de nem élek szalmán,
gepárd elől átvágtatok
végtelen szavannán.
Nem szégyenlem kimondani
feketén-fehéren,
otthonomban az oroszlán
ősi ellenségem.
Vészhelyzetben meglódulok
féktelen ütemben,
csak a por látszik utánam,
én vagyok nyeregben.
Ha úton vagy, könnyen találsz
zebrákat felfestve,
mikor lépkedsz a sávokon,
jussak az eszedbe.
Ezt a mesét írta: Sulyok Bernadett amatőr költő / meseíró
Első versemet szeretett nagypapámnak írtam, talán tíz éves lehettem. Felnőtt fejjel (gyermeki lélekkel) elsősorban életigenlő, reményteljes, szeretethangú versek írása foglalkoztat. A jogi pályán eltöltött évek után – mély lélegzetet véve – hivatást váltottam, s haladok tovább, a versek és mesék világán keresztül, új utak felé. Az irodalom mellett érdekel a pszichológia is, így találtam rá a biblio- és a mes...
Égi Edina
2024-06-04 18:37
Nagyon jó ritmusú, kedves vers!
Várkonyi Kitty
2024-06-04 23:13
Igazán remek kis vers, nagyon tetszik.