Kép forrása: pixabay
Állatok verseny vidámság.
Hol is történik meg ez a szép csoda,
Nem más , mint kerekerdő országa.
Még talán ember is csodálkozik,
Nyugalom jókedv van ott, mi látszik.
Történt de lehet, hogy csak álmodtam,
Még ez megmaradt, ezért leírtam.
Tudjátok meg ti is történetem,
Benne sok élmény, ha ígaz , ha nem.
Egy szép májusi nap lehetett tán,
Gyönyörű szép zöld volt erdő, a táj
Gyülekeztek sokan a tisztásra,
Eljött a gyerekek versenynapja.
Három próbában kellett helytálni,
Versmondás éneklés ügyességi.
Volt ott egyéni, duett és csoport,
Építettek is három színpadot.
Egyes színpadon volt a versmondás,
Kettes színpadon ének, dalolás.
Hármason ügyességi előadás,
Nagy izgalom volt és várakozás.
Nem voltak figyelö zsüritagok,
Ám össze jöttek ott, mint barátok.
Végére maradnak szavazatok,
Lesznek jutalmak és ajándékok.
Versmondással kezdték fiatalok,
Első Versmondó mókus Miki volt.
A vers címe : Tavaszi ébredés,
Látszott rajta bátortalan kezdés.
Felkeltem kinéztem az ablakon,
Láttam én az ébredő szép napot.
Valami jót kéne már csinálnom,
Hogy örüljön nekem a családom.
Felöltőztem majd megmostam fogam,
Elmentem a boltba vásároltam,
Testvéreimnek vettem magokat,
Faágon ülve, ettük azokat.
Jókedvem volt , tavaszi ébredés,
Fitten és frissen, megelégedés.
Játszottam testvéreimmel sokat,
Nemtaláltok nálam boldogabbat.
Meghajolt és megtapsolták Mikit,
Jött rókalány Gizi, arca vírít,
Versének címe: Nem vagyok lusta ,
Ő már hangosan bátran szavalta.
Sokan azt mondták, hogy lusta vagyok,
Csak néha, kicsit elkalandozok.
Megtaláljam rókafiú párom,
Vele együtt legyen boldogságom.
Éljünk erdőben boldogan szépen,
Legyenek barátaim, testvérem.
Ha kértek, nektek majd én segítek,
Amíg nem ismertek, ne itéljetek.
Majd meghajolt, őt is megtapsolták,
Színpadon a nyúl, Fülöpnek hívják.
A vers címe : Szeretem a répát,
És elkezdte a verse mondását.
Íze miatt szeretem a répát,
Ha elveszítek bizony én sirok.
És nem eszem meg, a fehér krétát,
Iskolában vele, táblán írok.
Maradjunk mi mindig jó barátok,
Örülök mikor veletek játszok.
Itt az erdőben sokunknak van hely,
Kicsiknek és nagyoknak csak ez kell.
Meghajolt Fülöp nagy tapsot kapott,
Színpadon medve Rózsika a kis bocs.
Versének címe: A méhek csípnek,
Majd elkezdte a verse mondását.
Vigyázzatok mert a méhek csípnek,
Ha kicsik is nagyon veszélyesek.
Mikor a fáról én mézet ettem,
Megtámadtak ők, és nagyon féltem.
Hiába futottam el előlük,
Rám ők sokan szálltak és repültek.
Bizony engem össze-vissza csíptek,
Azóta nem merek enni mézet.
Inkább halakat fogok patakban,
Azokra meg már, nagyon rászoktam.
Aki nem evett halat, kostólja,
Az nem csíp , de van neki szálkája.
Meghajolt Rózsika, tapssal távozó,
Még volt legalább tíz versmondó.
Szavaltak vicceset, izgalmasat ,
Elfelejtettem őket már, bocsánat.
Odamentem az ének színpadhoz,
Hallottam ilyen-olyan dallamot.
Zenével versemben nem szolgálok,
Hangokat zenét, máshol halljátok.
Egy néhány szereplőre emlékszek,
Béka Bélától : A szúnyog ének.
Bagoly Kitti Piri, duettjére,
Nyúltestvérek vidám rapperjére.
Állat zenekar is volt néhány,
Mókucikat nagyon megtapsolták.
Akik felléptek senki sem unta,
A publikumot szórakoztatta.
Harmadik színpadon is volt verseny,
Bűvészmutatványok , ügyeségek.
Erőemelés és zsonglörködés,
Gólyalábon járás és ünneplés.
Szólt zene, táncoltak egész nap,
Rögtönzött piknik és sok falat.
Szereplők megkapták a jutalmat,
Jókedv szálta meg erdőlakókat.
Álmodtam nem álmodtam ezt írtam,
Tudjátok bizony el is fáradtam.
Egyszer minden mesének vége lesz,
A történet végére pontot tesz.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Erdődi Attila amatőr író, költő
2004-ben jelent meg első verses kötetem Versek címen .Magán kiadás , de a Könyvtárellátó is segített forgalmazásában . 2004-től vagyok az Amatőr Művészek Forumán és vagy Pieris oldalon Etele néven verseimmel írásaimmal . Ott megtalálható és olvasható 190 versem. 2016-ban az Info-Szponzor Kft kiadásában jelent meg Versekbe írt világom címen kö...