Kép forrása: pixabay.com
Álmatlanul.
Jeges téli hajnalon,
Nézek ki az ablakon,
Éji álom illanó,
Elvitte egy kis manó.
Túl a kerti sövényen,
Szürke titkok ködében,
Álmaimmal elszaladt,
Zöld sipkája itt maradt.
Elfeledett gondolat,
Emlékeket bontogat,
Ábrándozva kergetem,
Árkon, bokron, berkeken.
Hideg szélben vágtató,
Halvány árnya látható,
Átrepült a vizeken,
Most már nem is figyelem.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Az egész úgy kezdődött, hogy otthon maradt az a fránya cetli. A cetli a bevásárlandókkal,amit anya írt össze, és amit nekem kellett volna megvennem. A pénzt is otthon felejtettem, deannak már nem is volt ...
Elolvasom
Május eleje volt, és az óvónéni a nagycsoportosokkal sétálni készült. Az időjárás előrejelzés nem kecsegtetett szikrázó napsütéssel, ezért biztosítani akarta, hogy a kicsik ne ázzanak el a szabadban. ...
Elolvasom
Állatkertben él zsiráf Emma, a kis zsiráf lány, anyukájával. Egész nap csak játszadozik, s falevelet rágcsál, hosszú nyaka, s foltos barna a bundája,soha nem fogják őt munkára! Nagyon aranyos, kedves...
Elolvasom
Picurnak nagyon kellemes kutya élete volt. A kis tacskó egész nap a kertben futkorászott, megkergette a szomszéd macskáját Micót, játszott a gazdájával és mindig finomakat evett. Habár Picur soha n...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy a művé...