Kép forrása: pixabay.com
Havazik.
Hóban topogok,
Fázok, vacogok,
Vígan nevetek,
Futnék veletek.
Kuckó melege,
Ízes csemege,
Lágyan csalogat,
Hajszol fagyokat.
Sűrűn havazik,
Várok tavaszig,
Biz’ nem szaladok,
Ágyban maradok.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Kék szív Szeptember első napján izgatottan sétáltak be az állatok az Erdei Iskola kapuján. A másodikosok tantermében nagy volt a nyüzsgés. Minden kisállat egymás szavába vágva mesélte a többieknek nyá...
Elolvasom
Lágy őszi szél simogatta Kőris Apó ágait, melyek egyikén, testvérei társaságában hintázott Levél Lea. Kőris Apó csak néhány perccel ezelőtt mondta meg nekik, hogy hamarosan búcsút kell venniük egymástól. ...
Elolvasom
Volt egyszer a világon egy czigány, ki azzal a gonosz szándékkal indult el otthonról, hogy mivel neki egy bogara sincsen, majd ennek és ennek az urnak a hizó sertései közül kiszakít magának egyet. Mond...
Elolvasom
Még nyár kezdetén szegődött a házhoz, s tekeredett mindig ő, lábhoz! Nemsok fekete volt benne, ejnye, s milyen gyorsan rohant az idő! December közepén, fehér lévén, mint a hó,s a gazd...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy a művé...