Kép forrása: pixabay.com
Álmodom.
Lehullott levelek,
Titkokat keresek,
Avarban bokáig,
Kutatom, sokáig.
Szélhárfa hegedül,
Sétálok egyedül,
Hallgatom dalodat,
Bűvölet csalogat.
Fenyőág didereg,
Vörösbegy pityereg,
Álmodni hajnalon,
Ünnepi alkalom.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Langyos nyáreste volt. A hold valahol az égbolt alján múlatta az időt. Nem kívánkozott nagyon felkelni, nem törte meg fényével az éjszaka sötétjét, így a csillagok fényesen ragyoghattak, mint millió apr...
Elolvasom
Messze innen Legendaföld hetedik határában, ott ahol a Sárkánybirodalom élte békés napjait, élt a Jószerencse sárkány: Hétfejű Gyuri Tűzpiros színéről azonnal felismerte az, aki ránézett. De a szárnya olyan ...
Elolvasom
Hol volt, hol nem volt, még a legtávolibb falun is túl, éldegélt egy kis takaros kis házban egy kislány, úgy hívták őt, hogy Boglárka. Cserfes, csibész kis lány volt ő, szeretet csintalan dolgokat művel...
Elolvasom
Kovácsné Demeter Monika Iringó
Ez a tél sokkal enyhébb volt, mint amilyen errefelé szokott lenni. Kétszer esett a hó, azokon a napokon lehetett hógolyózni, az elhagyatottabb utakon szánkózni is. Mind...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy a művé...