Kép forrása: autumn illustration by Myroslava Kotenko on Dribbble
Aprófalvi mesék: Őszi idill a szigeten.
Mikor hegedűszót hallja,
Táncra perdül Aprófalva.
Árokparton tücsökzene;
Ettől kerekedik kedve.
Gólya hosszan lépegetve
Keresgéli, merre lehet
Ma reggeli eledele?
Béka, tóba ugrik fejest.
Őz felpattan, inal nagyot;
Kopót hallott, amint csaholt!
Káposzták közt, nézd a nyulak,
Friss levelet lakmároznak.
Nap harmatot felszárítja.
Légben repülőnek csíkja.
Bárányfelhők gyülekeznek,
Gólyák hosszú útra kelnek.
Könnyű szellő borzol fákat,
Rázza a lombkoronákat.
Színes hulló falevelek
Szőnyegként fedik a kertet.
Hangulatos a természet.
Még ha jön is az enyészet,
Tudjuk, hogy csak átmeneti:
Őszt tél, majd tavasz követi.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: B. Moravetz Edith amatőr költő
1945. március 4-én születtem Grazban. Szüleim a háború után visszaköltöztek Besztercére (Erdély), ahol megszületett még három öcsém. Boldog gyermekkoromnak Édesapánk korai halála (44 évesen hunyt el) vetett véget. Ezután Édesanyám visszahonosítását kérte szüleihez Budapestre - itt kellett életem további részét élnem. Férjhez mentem, három gyönyörűséges leánykám született - házasságom 19 évig tartott - válással zá...