Aranyboróka

Aranyboróka.

                                                       Kovács Eszter Száva:  Aranyboróka

      Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, még az Üveg-hegyeken is túl, volt egyszer egy király. Volt annak három fia.
       A király nagyon beteg volt, még az orvosok sem tudtak rajta segíteni. Egy nap megjelent az udvarban egy füves ember és azt tanácsolta, hogy hozzanak aranyborókát, mert az minden betegség gyógyítója. A király magához hívatta a fiait és elküldte őket a csodaszerért.
Felkerekedett a három fiú, mentek, mendegéltek, majd egy elágazáshoz értek. A legkisebb fiú azt tanácsolta, hogy váljanak külön, mertúgy hamarabb megtalálják a gyógyírt. A legnagyobb fiú ment három nap, három éjjel. Megunta a keresést és visszafordult.A középső fiú ment öt nap, öt éjjel, de Ő sem járt szerencsével, így Ő is visszafordult. A legkisebb legény ment hét nap, hét éjjel,majd egy tisztáson lévő, kacsalábon forgó kastélyhoz ért. A kastélynak nem volt bejárata, csak egy ablaka, ahol egy aranyhajú királylányt pillantott meg.
A királyfi odalépett a kastély elé és megkérdezte a királylányt, hogy mi a neve és hogyan került a kastélyba.
-Engem Borókának hívnak és egy gonosz boszorkány varázsolta el a kastélyt, hogy itt tartson.- felelte a királylány.
-Hogyan lehet megtörni a varászlatot?- kérdezte a legény.
-Ha feljössz hozzám, megsúgom! - válaszolta.
Nosza, a legény elszaladt a közeli erdőbe, s liánból és botokból létrát készített, majd visszament és felmászott az ablakhoz.
Mihelyt felért, a királylány azonnyomban megcsókolta a legényt, s láss csodát, a kastély azonnal megszabadult a varázslattól.
A kiránykány kilépett az épületből és a legény rögtön hazavitte a palotába. Boróka mosolya és szeretete meggyógyította a királyt.
A legény pedig feleségül vette a királylányt, s boldogan éltek, míg meg nem haltak.
     Ha az elvarázsolt kastély mellett erdő nem lett volna, akkor az én mesém is tovább tartott volna.