Az álmok országa

Az álmok országa.

Egy kicsi falu szélén történt az eset,

mikor egy februári napon besötétedett.

Felmászott az öreg Hold is az égre,

s egy kisgyerek is aludni tért végre.

Elballagott ügyesen megmosni a fogát,

hogy lemossa az édességek nyomát.

Majd szorosan átölelte szülei nyakát,

s kérte őket, hogy vigyázzanak rá.

Bebújt jó meleg ágyába, s átölelte plüssét.

Egy polip volt az és Popónak nevezték.

Anyukája betakarta, hogy ne fázzon este,

és már kezdődhetett is a várva várt mese.

Előkerült egy régi, kopott, gyűrödt mesekönyv,

amiről azt hitték, hogy már réges rég eltűnt.

S mikor anya kinyitotta az egész szoba fénylett,

minden csupa fény és szivárványszín lett. 

Ez a régi könyv varázsvilág kapuját nyitotta.

Anyuka megijedt és rögtön becsukta.

De a gyermeke édesen kérlelni kezdte:

Nyisd ki újra és gyere velem oda be!Most már együtt nyitották ki újra csendben.

Szájtátva álltak ott...igazán meglepetten.

Óriások, oroszlánok és hercegek jöttek.

Az egyik azt kérdezte tőlük: Mondjak egy viccet?

El sem hitték, mi történik velük itt.

Igazi ez az egész vagy csak képzelik?

A jó tündér repült el felettük az égen!

Üdvözöllek titeket, vártunk rátok régen!

Egymásra mosolygott anyuka és gyermeke.

Maguk sem tudták, hogy mit látnak igaz-e.

Tovább sétáltak a szivárványos úton.

Ráugrott a vállukra egy-egy majom.

Hangosan nevetni kezdtek és csak mentek tovább,

de az úton eléjük ült egy elefánt.

Nagyot trombitált ormányával, üdvözölte őket.

Eközben tudod mit láttak? Rózsaszín felhőket.

Angyalkák integettek a felhőkről boldogan.

Tudod mennyi csoda volt ott? Számtalan!

Elértek a várhoz, hol egy apród várt rájuk.

Gyertek be!- mondta. Már nagyon vár királyunk!

A hatalmas trónteremben aranyból volt minden.

Így szólt a király: Itt van minden kincsem!

De a legnagyobb kincs aminek birtokában vagyok,

hogy a jó gyerekeknek színes álmot hozok.

Én vagyok az álmok egyetlen királya,

enyém ez a hely, az álmok országa.

S hogy most itt vagytok, ez nagy ajandék nekem.

Régóta várt már rátok szegény bolond fejem.

Örülök, hogy találkoztunk, de most indulnotok kell!

Másokra is vár ez a csodálatos hely.

Legyen sok szép álmotok ma éjszaka!

Kikísér titeket ez a délceg katona!

Végig sétáltak újra a szivárvány sétányon,

s érezték, hogy szemükre érkezik az álom.

Behunyták szemüket és már otthon is voltak.

Egymást átölelve szépeket álmodtak.