Pici magból virág

Pici magból virág.

Egy ici-pici virágmagot elültettünk a földbe.

"Nézzük meg, hogy vajon kinő-e!"

Öntöztük szépen, ahogy elő volt írva.

S vártuk, hogy kibújjon egy kis csíra.

Egyetlen egy zöld levélke megjelent egy délután,

s mi kiváncsian vártuk, vajon mi jön ezután.

Nap sugarai melengették világoszöld levelét,

s itta a hűs, friss víznek minden egyes cseppjét.

Növekedett a szára, már hat levele volt.

De egy reggel az égbolt hangosan beborult...

Erős szél jött és nagy eső, vihar lett belőle....

Nem tudtuk, hogy a kis növény ezt túléli-e. 

Másnapra kitisztult az ég és előbújt a napocska.

És csodák csodájára a szár tetején lett egy bimbócska.

Nagyon izgatottak lettünk! " Erős ez a kis virág!"

Mondtam neki mosolyogva, miközben simogattam a szárát.

Egyre nagyobb lett a bimbó, vártuk, hogy kinyíljon,

vártuk, hogy a nagy nap végre ránk virradjon.

Szeretetünk, gondoskodásunk meghálálta nekünk,

minden egyes nap egyre szebb lett velünk.

Míg egy reggel álmosan hozzá kimentem,

és a csodát látva hangosan felnevettem.

Gyönyörű fehér virág integetett felém,

és akkor az igazi boldogság hasított belém.

"Milyen csodálatos vagy, gyönyörű virág lett belőled!"

Ici-pici magból egy erős növény lett!

Ültess el te is egy magot és viseld mindig gondját!

S egy napon hálás lesz érte, mikor kibontja szirmát!