Az ének óra

Az ének óra.

Veréb Panna ének órát tart,

kottát olvasnak a kis csibék,

de megjött a katica a kis csibész!

Ő nem szeret énekelni, csak repked,

és az ének tanártól retteg!

Pedig nem is olyan rémes,

kotta tartón a kotta füzet,

kottát olvasva énekelnek a csibék,de a

hóvirágon meg már elbújt a kis csibész

katica,s csendben az órát hallgatja.

Veréb Panna mutatja a kottát,

a kis csibék meg sorra olvassák,

aztán csodás hangot adnak ki,

az egész tyúkólban hallatszik, irigy

is a kis katica,énekelni akar,de hamar!

Nem megy az olyan könnyen,

mondta a veréb tanár,előbb a kotta

olvasás, aztán a móka,na és hogyha

a hangod is jó volna, akkor minden

jó is volna!

Olvassa ő is a hangjegyeket,

majd hangja csuklik egyet,na,szólt

Panna tanárnő,ez már egyre szebb lesz!

Örül is a kis katica,s vele örülnek

a csibék,mert a katica már nem csinész!

Aztán együtt járnak ének órára,

á moll, cisz moll, gékulc, majd ámul

a veréb Panna, de szép is a kis katica

hangja, tyúkanyó is megjött a csibéit nézi

a hóvirág a fejét lehajtja, olyan pompás

mindenkinek a hangja!

Na ugye te kis csibész, nem szerettél

énekelni, pedig nem is volt olyan nehéz,

s mostanra olyan lettél mint egy zenész,

szólt a veréb Panna, s beverbuválta katicát

egy zenekarba,a csibékke együtt! 

Ekkor olyan jó lett a kedvük, hogy

egész este énekeltek,majd elárulta a 

kis katica,a gkulcs a legszebb ,amit

papírra is festett,és tényleg,ez mindenkinek

tetszett!