Az eprecske és a mumus

Az eprecske és a mumus.

Történt egyszer hogy egy kisfiú, aki két éves elmúlt és màr sokat tudott a vilàgról időnként nagyon unatkozott. Ekkor bosszantotta az anyukàjàt mert tudta hogy félti, felmàszott oda ahovà nem szabad, elszaladt és a földre vetette magàt, sírdogàlt aztàn az anyukàja megölelte és elmúlt. Majd újra kezdte. 

Volt hogy az apukàjàt is bosszantotta kapcsolgatta a tvt, bedobàlta a szennyes kosàrba a dolgait. Próbàltàk mindennel is szórakoztatni Pepét de nem mindig sikerült nekik. 

Akkor örült a legjobban ha új jàtékot kapott, jàtszótéren volt vagy papóval jàtszott és ha àtjöttek a baràtai Panka és Petra. Ekkor motoroztak rajzoltak vagy homokoztak. Utàna persze jobban esett az ágyba bújàs anyàval. 

Egy nap különleges dolgot vélt felfedezni. Mindenütt egy nagy piros gyümölcsöt làtott. Megjelent ruhàkon, takarókon, dobozokon. Meg sok fura dologgal foglalkozott anya és hol sírt hol ideges volt. Pepe annál jobban bosszantotta, miért varrt ilyen piros gyümölcsöket, miért rajzol mindenhovà epret? Mert mondtàk eper az, szamóca. 

Aztán eltüntek az eprek. Majd megint elő kerültek. Pepe azt gondolta magàban biztos a mumus elvitte olyan lehet mint mikor apàval bebújnak a takaró alà és azt kiàltjàk mumus. Vagy ha rosszat csinàl és nagyi azt mondja ott a mumus, nem szabad! 

Telt múlt az idő. Közben beköszöntött az ősz. Persze Pepe nem tudta mi az az ősz. Csak megismert pár őszi dolgot, az anyukàjàval gyűjtögettek zöld tobozt, gesztenyét nézegették a színes leveleket. Papó vàgta az àgakat egy fura masinàlval, kiszedegették a kertekből a sàrgarépàt, krumplit ebben Pepe is segített. Mert ő is értett hozzà. Eltűntek a paradicsomok is, az uborkàk is. Hűvös lett. Nem lehetett mezitlàb szaladgàlni a betonon és hosszú ruhát adtak rà. Petra sem rollerezett annyit jókedvűen hanem nagy szatyor könyvvel, füzettel és ceruzàval jött àt. Traktàlva anyàékat, Béla bàcsit hogy ő a tanàr néni. Panka is szomorú lett, csendes az anyukàja ideges, elfoglalt. Pepe nem értette ezt. 

Egy nap anya sírva indult vele útnak egy hàzba a templom mellett. Nem értette Pepe miért sír anya hisz tele van jàtékkal és tele van vidàm gyerekkel. Egy néni vigyàz ràjuk. Pepe oda jàr naponta, néha anya elmegy majd vissza jön. És mikor Pepe egyedül van és bele fàradt a jàtékba, a gyerekebe kezdi keresni anyàt. Észre veszi az epreket. Mindenütt eprek. Azok az eprek amiket anya sírva varrt. 

Eper a nadràgon, eper a fésűn, eper a pólón, eper a szandàlon. És a kis nyuszi amivel együtt aludtunk anyàval. Pepe csak nézett. És màr három óra volt. Anya ott is volt érte... 

Pankàval és az anyukàjàval mentek hazafelé. Pepe megmutatta Pankànak az epret. Panka pedig megmutatta Pepének a viràgot. És szét tàrtàk a kezüket, nincs itt. Talàn a mumus? Ezt csak ők érthetik... Gyerekek....