Az Északi sarki Mikulás

Az Északi sarki Mikulás.

Olyan rettenetes volt a hideg,
s annyi hó hullott, hogy a Mikulás
alig bírt elindulni, csupa havas volt
a szánja,s Rudi szarvast is megszánta,
de itt a sok ajándék muszáj lesz
útra kelni, mielőtt a sok gyermek
fel fog kelni! 

Jaj, szegény Rudi szarvas, csak meg 
ne fázzon, inkább oda adom neki a 
kabátom- mondta a Mikulás. De Rudinak
nagy szőre volt ami őt melegen tartotta,
s a lábait be startolta, majd fel is szálltak!

Repüljünk akkor, a gyerekek várnak,
s minden kéménynél le is szálltak.
Mikulás mindig bemászott oda, tele
is volt a puttonya, s mire hajnalodott
már úgy elfáradt, hiszen bejárta az egész 
Földet, már az idén nem megy többet!

Csöndet-csöndet szólt a manóira,
nem hallom jól a gyerekek örömét,
jaj ,itt egy törökméz, nini itt egy játék,
jaj itt pedig egy könyv, Ó Mikulás
nagyon szépen köszönöm,így szólt
egy kisfiú. Ekkora a Mikulás olyan
boldog volt, s már a jövőre gondolt!