Boszi Sílécen.
Trombiták harsogó hangja
A környéket körbe fonja.
A farsang javában tombol,
A hideg szél épít, rombol.
Nem messze a Banya tanya,
Oda síklik boszik hada.
A mi boszink itt lakik fent,
a tanya meg a völgyben lent
várja a gyülekezőket.
Hó fedi a zöld mezőket.
A boszorka gondol egyet:
felcsatolom sílécemet,
és ha közben el nem esek,
egy-kettőre oda érek.
A lábaim is remegnek,
mert már ők sem húsz évesek.
Ha jól működik a lécem,
Egyet sem kellene lépnem,
A pántba dugta a lábát,
fent a fán egy szarka kárált.
Összerezzent a boszorka,
lécet lábáról lerúgta.
Bukfencezett le a völgybe,
görbe nyakát ketté törte.
Nem ért el a boszi bálba,
Más lett a bál rút leánya.
Ezt a mesét írta: Tulok Teréz Nívó díjas
Tulok Teréznek hívnak, és Zalaszabarban lakom. Az első verset 1973-ban, az általános iskola 8. osztályában írtam. Eddig két verseskötet jelent meg tőlem, Gyermekszemmel-Felnőttfejjel, és Tarka-barka szivárványok címmel. Az elsőt 2006-ban, a másodikat 2011-ben adta ki a nagykanizsai Szociális foglalkoztató. Rólam többet a honlapomról tudnak meg. Gyerekek honlapja:https://mesekucko.5mp.eu/web.php?a=mesekucko&o=CkueRZVVMR, felnőttek honlapja:http...