Kép forrása: Filip Máté
Decemberi emlék.
Eleséget madaraknak
Fagyvas fenyő téli laknak
Lágy hóesés könnyü szárnyon
Cserépkályhás téli álom
Tajtékos füst, disznótoros
Ropogó üst most a soros
Bundás csizma, víg szó, ének
Arcon mosoly, kicsiny fények
Vályogházon bársony tető
Forraltboron piros fedő
A hóban egy nagyot lépek
Májas hurka lesz az étek
Nagykabáton himzett kötény
Zúzmarává fagyott sövény
Felszáll a köd és a pára
Korcsolya kerül a vállra
Nagyanyóka szava zengő
A kocsi út kerülendő
Végtelen bújócska a hegyen
Ilyen volt a december Perecesen.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Kerek hegyen,hol ezüst az ég és zafír a tó, lakott Vilmos a fecskefarkú pillangó. Lárvaként kezdte ő is , mint az anyukája, a nyárra érkezett gyönyörű selyemruhája. Mikor hártyás szárnyait kibontot...
Elolvasom
Egy ikerpár volt az oviban Dundi és Bandi. Hamar megtanulták,hogy jó adni, de jobb kapni. A jelszavuk az volt: Amit megfogok nem eresztek ezért még egy cukorkán is összevesztek. Ha az egyik csigát ...
Elolvasom
A naprakészek fényben élnek Bálványozzák a napot Minden percben érte félnek Nem gondolnak túl nagyot. Érzik mi jön, mi lesz miként hol és meddig visz az út A jelen és a jövő tánca Nekik nyitott kap...
Elolvasom
karácsony éjjelén a csillagfény ragyogott, A Mikulás házához három cica ballagott. Lábacskájuk hóban deres,puha bundájuk fagyos rég, Jégzuzmarás kicsi bajszuk a hidegben összeért. Bekopogtak remény...
Elolvasom
Ezt a verset írta: Rohonka Dalma verses mesék
Üdvözlök mindenkit! Az álom és a valóság határán születnek verses meséim. Az álom embere vagyok , de a valóságról irok. Fogadjátok szeretettel !