Barion Pixel

Ébredés


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/
  • 2023.
    már
  • 26

Éledezik az erdő. A tavasz első hírnökei nyitogatják friss, harmatos szirmaikat. A Napsütötte-rét nyugati tisztásán a sudár kocsánytalan tölgy nagyot nyögve nyújtózkodik az ég felé. A recsegnek a télben elgémberedett ágak, s lassan megpattannak az első rügyek is. Erre a finom pattanó hangra ébred meg álmából Dönci manó. A recsegést-ropogást már megszokta a kis manó, de ez valami új. Nem túl gyakran hall ilyet, ezért is zavarta meg alvását ez a finom kis hang.

Igazi hétalvó volt, épp, mint apukája – Bandi manó – ifjonc manó korában. Mivel még durmolt volna a kis manó és a beáradó fény is zavarta, ezért hasra fordult, összegömbölyödött, olyan lett, akár egy kis nyuszi. Így hallgatózott, ébredezett Dönci.

S mit is hallott? Egy-egy edény zörrent, bizonyára Anyamanó már nekilátott a főzésnek. Ő mindig olyan borzasztóan korán kel! S ha az orra nem csalja meg, akkor bizonyára ma főzelék lesz. Savanykás illat, úgy érzi, s már az ízet is sejti. Sóskafőzelék lesz a mai menü. Tényleg, tegnap Mamimanó küldte a postagalambbal, most már erre is emlékszik. Na sebaj, azért finom, puha kenyérrel jó lesz tunkolni.

Mit hall még, nocsak! A kis vakarcs is korán kinyitotta a pislogóit ma reggel. Tipeg a kis aprótalpú már. Szinte látja Dönci manó, ahogy a reggelit kéri, nyújtja a kis praclijait Anyamanónak, hogy vegye fel.

  • Én biztosan ezt tenném – gondolja magában Dönci. – Hiszen Anya ölében olyan jó!

No hallgatózzunk még egy kicsit, olyan jó itt a takaró melegében, kár lenne még felkelni.

Az odúból más nesz nem hallatszik, csak a szomszédoktól odafentről jut el némi zaj Dönci manóhoz. Ezek szerint Gitta manót már elvitte Apamanó a Csicserimanótanodába. Ő meg ment tovább dolgozni. Lássuk csak, akkor milyen nap is van ma? Tegnap mindenki idehaza volt, ma meg nem. Ezek szerint ma hétfő van, a hét első napja. Sajnos - nem sajnos, mire Őszanyó megszínezi a fák leveleit, arra a hétfőket ő is így fogja kezdeni, Anyamanó mondta, hogy ideje neki is beíratkozni a manótanodába. Sőt már be is íratta. Félt is, örült is a lelke. Annyi sok érdekes dolgot mesélt már Gitta manó neki. Sok a játék, sok a kis manó, akikkel együtt játszhat, és persze sok új érdekes dolgot is fog ott tanulni. No de a szabályok! Nem elég, hogy itthon is be kell tartani egy sor szabályt, igaz ez azért más, hiszen mégis csak itthon van. De méghogy a Tanodában is megtanulni, betartani, mindig jónak lenni. Na ez azért annyira nem tetszik neki, meg hát ő úgy szeret itthon lenni Anyamanóval, meg aztán Matykót is már megszokta, ha egyszer vissza nem lehet már vinni, ahonnan jött, sőt egyre többször játszanak együtt, már amennyire egy ilyen aprósággal lehet. De most még nincsenek is a fákon levelek! Úgyhogy még ráér ezt a dolgot megrágni magában. Mást is meg kellene már rágni, éhes vagyok! Korog a pocakom.

Így aztán kiáltott egy jó nagyot – ehhez nagyon értett –.

  • Anyamanó! Itt vagyok! Te hol vagy? Anyamanó!

Jött is anyamanó szaporán, karján Matykó manóval. Eljátszották a szokásos reggeli ébresztő játékot, hiszen Dönci manó visszahúzta magára a takarót, úgyhogy még a feje búbja sem látszott ki. Anyamanó Csigavonalban a hátán rajzolt és énekelte:

  • Csiga-biga gyere ki, ég a házad ide ki! Kapsz tejet-vajat, holnapra is marad!

Végül a takarót finoman lehúzta Dönci manóról, és megcsiklandozta. Így aztán nevetve, vidáman indult ez a reggel is.   

Ann L. B., amatőr író / meseíró

Mindig is szerettem történeteket kitalálni. Manapság leginkább gyermekeimnek mesélek, ők ihletnek, illetve a mindennapjaink.


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások