Kép forrása: Bodroghalmi Emese
Egy egér élete.
Nem találta ott a helyét,
Bánat nyomta egér lelkét.
Sunyi macska volt az oka,
Üldözött mindenkit, gyagya.
Egy ház pincéjében lakott,
Enni neki alig jutott.
Bolond macska űzi, hajtja,
Kegyelmet ő sosem adna.
Ezért útra kelt, ment szegény,
Bizott lesz kiút és remény.
Keresi a boldogságát,
Vállán vitte tarisznyáját.
Ment az ismeretlen útján,
Következő faluig tán.
Lassan körülnézett, meg állt,
Még félt, hisz új helyen járt.
Megbújt egy falevél alatt,
Majd egy házba beszaladt.
Evett volna , mert éhes volt,
Házba mindenfele szagolt.
Érzett is bent ételszagot.
Ezért aztán arra tartott,
Megkereste így a spájzot,
Ottan talált sajtot, túrót.
Felszaladt a polcra, rúdon,
Enni szeretne jóllakjon,
Ilyenbe ritkán volt része,
Örült már, ehetett végre.
Vissza tért megint a kedve,
Megmaradt neki reménye.
Akkor ott, szerencséje lett,
Sajtot túrót, zsákjába tett.
Kiment elbújt a fészerben,
Várta mi történik csendben.
Megütötte zaj a fülét,
Hangot hallott, kocsi zörgést.
Felnőttek gyerekek jöttek,
Kik útjukról haza tértek.
Ők még bizony nem is tudják,
Hogy spájzban mennyit, mit dézsmált.
Ha észre veszik keresik őt,
Ezért aztán készülődött.
Tettet neki nemfelejtik,
Inkább egy csapdát tesznek ki.
Így remegett a fészer-lakban,
A szíve vert még gyorsabban.
Azt suttogta megy és nem vár,
Félelemben nem élhet már.
Valahol már jobb lesz talán,
Barátokat végre talál.
Elindult és tovább nem várt,
Kerülte a macskát, kutyát.
Zsákjában vitte amit betett,
A túlélésre mindez kelhet.
Találkozna már valakivel,
Bizott benne, jobb életre lel.
Ahogy ment az úton tovább,
Megjelent ott egy egér család.
Kérdezték honnan jött, okát,
Mesélt életéről, rossz dolgát.
Befogadták őt, szegény vándort,
Kapott szállást, amire vágyott.
Megkérdezték tőle , hogy hívják,
Mondta Gáspár, már így szólítsák.
Beilleszkedett nemsokára,
Lett neki fekhelye, és ágya.
KIderült milyen népes család,
Vannak sokan, megannyi barát.
Gáspár egér is társat talált,
Élete szép lett, van új család.
Meglelte végre boldogságát,
Azóta éli jó világát.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Erdődi Attila amatőr író, költő
2004-ben jelent meg első verses kötetem Versek címen .Magán kiadás , de a Könyvtárellátó is segített forgalmazásában . 2004-től vagyok az Amatőr Művészek Forumán és vagy Pieris oldalon Etele néven verseimmel írásaimmal . Ott megtalálható és olvasható 190 versem. 2016-ban az Info-Szponzor Kft kiadásában jelent meg Versekbe írt világom címen kö...