Kép forrása: AI
Egy giliszta élete.
Élt egyszer egy gyűrűsféreg
nem szeretett másokat.
Éppen ezért társaságban
nem tartózkodott sokat.
Leköltözött a föld alá
ott kisebb a forgalom.
Sem halak, sem madárféle
nem is sétálgat nagyon.
Szerette őt madár és hal,
bár ezt egyik sem mondta.
Ő lett volna reggeliük,
ha megcsíphették volna.
Igaz a hal sosem beszél
erdőben is ritkán jár,
esetleg ha megrepteti
egy jó nagy testű madár.
Igaz biztonságos a mély,
ám roppantul unalmas.
Egész nap egy fagyökérrel
beszélgetni borzalmas.
Rendezetlen élete volt
föld alatt élt kedvére,
ám mától már megváltozik
kimászik a napfényre.
Elbújik egy csendes zugba
láthatatlanná válik.
Mert ha ott őt felfedezik,
akkor aztán ráfázik.
Még is jobb fent, fent a fényben.
Érdekesebb a világ.
Lágy szellőben hajladozik
pompázatos sok virág.
Ezt a mesét írta: Erdős Sándor Meseíró, író, költő
Erdős Sándor vagyok 1972-ben születtem Mosonmagyaróváron. Tanulmányaimat Budapesten folytattam, mint vegyész és tíz évig a fővárosban éltem, mielőtt szülővárosomba visszahívott a szívem. Nős vagyok 2 fiú és 2 lány édesapja, akik már kirepültek a családi fészekből és önálló életet élnek. Három unokával is megajándékoztak az elmúlt években. Az irodalom szeretete a családomból hozott örökség és nagyon fontos a számomra...
Várkonyi Kitty
2024-09-03 19:24
Nagyon tetszett a vers.