Barion Pixel

Egy marionett éneke

  • 2022.
    dec
  • 17

Mozgatnak, forgatnak,
és lógok naphosszat,
esténként fellépek,
gyűlnek az emlékek…
 
Mindenem a színpad,
mindennek új színt ad,
engem a taps éltet,
és reflektorfények.
 
A társulat hallgat,
mindenki más alkat,
ha a táncnak vége,
megyünk a ...

Kép forrása: pixabay.com

Mozgatnak, forgatnak,

és lógok naphosszat,

esténként fellépek,

gyűlnek az emlékek…

 

Mindenem a színpad,

mindennek új színt ad,

engem a taps éltet,

és reflektorfények.

 

A társulat hallgat,

mindenki más alkat,

ha a táncnak vége,

megyünk a szekrénybe.

 

Ilyen a bábélet,

jelmezek, kellékek…

e kívül a világ

talán csak délibáb.

F. Nagy Gábor, író, költő

Ezt a mesét írta: F. Nagy Gábor író, költő

1974-ben születtem Pásztón, ahol jelenleg is élek. Az Államigazgatási Főiskolán végeztem igazgatásszervező szakon, majd a közigazgatásban helyezkedtem el. 1997-től publikálok, antológiákban, folyóiratokban szerepelnek verseim, meséim. Eddig tíz verseskötetem jelent meg.

Vélemények a versről

Harangi Árpádné

2024-01-25 12:14

Kedves Gábor! Felolvastam a versikét, nagyon megtetszett! Köszönöm!

F. Nagy Gábor

2024-01-25 14:19

Kedves Harangi Árpádné! Örülök, és én is köszönöm! :)

Harangi Árpádné

2024-01-27 17:46

Igazán, örömmel olvastam fel!



Sütibeállítások