Kép forrása: pixabay.com
Egy marionett éneke.
Mozgatnak, forgatnak,
és lógok naphosszat,
esténként fellépek,
gyűlnek az emlékek…
Mindenem a színpad,
mindennek új színt ad,
engem a taps éltet,
és reflektorfények.
A társulat hallgat,
mindenki más alkat,
ha a táncnak vége,
megyünk a szekrénybe.
Ilyen a bábélet,
jelmezek, kellékek…
e kívül a világ
talán csak délibáb.
Ezt a mesét írta: F. Nagy Gábor író, költő
1974-ben születtem Pásztón, ahol jelenleg is élek. Az Államigazgatási Főiskolán végeztem igazgatásszervező szakon, majd a közigazgatásban helyezkedtem el. 1997-től publikálok, antológiákban, folyóiratokban szerepelnek verseim, meséim. Eddig tíz verseskötetem jelent meg.
Harangi Árpádné
2024-01-25 12:14
Kedves Gábor! Felolvastam a versikét, nagyon megtetszett! Köszönöm!
F. Nagy Gábor
2024-01-25 14:19
Kedves Harangi Árpádné! Örülök, és én is köszönöm! :)
Harangi Árpádné
2024-01-27 17:46
Igazán, örömmel olvastam fel!