Kép forrása: AI
Elemér a botsáska.
Bot Elemér a botsáska
csámcsogott egy levélen,
egész nap csak táplálkozik
más sem jár a fejében.
Az alakja mégis slankos
nem nő meg a potroha,
sohasem evett süteményt
nem volt olyan ostoba.
Mert ha sokat evett volna
megnőne a sonkája.
Úgy nézne ki, mint egy fatörzs
nem lenne bot formája.
Hogy rejtőzne el egy lombon?
Nem tartaná meg az ág.
Dagadt fatörzs ül egy bokron?
Az lenne ám furcsaság.
Úgyhogy eszik csak levelet
attól hasa meg nem nő.
Nem is nő neki tokája,
az már bizony sejthető.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Alszik már a Nap horizont alatt, átvette az este a hatalmat, csak ő hallgatja az éj lágy neszét, hiszen álomport hintett szerteszét. Sápadt hold sugarában fürdőzött, éjfekete ruhába öltözött, csi...
Elolvasom
Adjon Isten komámasszony! Hány tyúkja van odafent a padláson? Hozza hama azt a létrát, De nehogy azt a fokhíjassat,a múltkor is leestem, A tyúkok mind elrepűltek mire felértem. Hess,hess innen. Ne...
Elolvasom
A windsori kastély tornyánoroszlános lobogó,a királynő tényleg itt van,bizony ebből látható.A barátokat megpillantvakucsmás strázsa tiszteleg,„Örülök, hogy újra látlak”nyájas hangon hízeleg.„Remélem, hogy...
Elolvasom
Pötyi és az ünnepek Egy város, amit csak pár ember ismer. Itt élt egy család egy icipici házikóban. A nagyon kedves családnak volt egy induri-pinduri cicusuk is. A kis kedvenc első karácsonyát éli. Els...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Erdős Sándor Meseíró, író, költő
Erdős Sándor vagyok 1972-ben születtem Mosonmagyaróváron. Tanulmányaimat Budapesten folytattam, mint vegyész és tíz évig a fővárosban éltem, mielőtt szülővárosomba visszahívott a szívem. Nős vagyok 2 fiú és 2 lány édesapja, akik már kirepültek a családi fészekből és önálló életet élnek. Három unokával is megajándékoztak az elmúlt években. Az irodalom szeretete a családomból hozott örökség és nagyon fontos a számomra...