Kép forrása: tengrai_image_1723106034_6367059
Emese.
Eme mese
nem mese
én vagyok
az Emese
Kicsi vagyok
mint a dió
kicsi ajkam
egy rádió
Az én szemem
tengerkék
királylány is
lehetnék
Szivárványból
volna ruhám
arany napfény
hullana rám
Holdfény lenne
a koronám
felhő volna
a palotám
Édesanyám
viszont sírna
hétszáz papírt
teleírna
Eme mese
nem mese
maradok én
Emese
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Szeptember Kapaszkodik még beléd a nyár, ám csöndesen, ahogy a tolvaj jár, rádkacsint az őszi napsugár; szíved lopja már. Párás reggel tölti a színeket, madarak szórnak búcsú éneket, ...
Elolvasom
Egyszer lakodalom volt a faluban. A róka megérezte a szagot, s gondolta, jó volna belopózni oda. Rábeszélte a farkast, hogy menjenek el ők is a lakodalomba. - Menjünk - azt mondja a farkas -, de attó...
Elolvasom
Volt egyszer három jó barát. A kabát, a sapka, és a kesztyű. A bundáscipő később csatlakozott hozzájuk. Ők egymáshoz tartoztak, még a színük is egyforma volt, kék, és mind a négynek egy fiú, Péterke v...
Elolvasom
Hirtelen kinyílt az ajtó és megjelent Röfike. Mindenki kíváncsian fordult feléje, miközben ő többször toppantott a négy kicsi lábával... - Azt hittem, hogy sose érek ide… - sóhajtotta és közelebb ment ...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Czirják Béla költő
Az ember, ha ilyen előszófélét ír írásai elé, sorsszerű dolgokat keres az életében. Természetesen ez mindig erőltetett, s nem mentes bizonyos egoizmustól sem. 1958. augusztus 31.-én születtem Nyíregyházán. A kilencedik hónapra vártak, a nyolcadikban jöttem. Az orvosok szerint az is csoda volt, hogy megmaradtam. Amikor születtem, már haldoklott a nyár. Hároméves koromig nagymamámnál nevelkedtem, ő mesélte, hogy...