Esőcsepp mesék

Esőcsepp mesék.

Felhőkben az esőcseppek,

megszánták az embereket,

kik kapkodták a levegőt,

kiáltották: esőt, esőt.

Megszánták a természetet:

fán az ágak kornyadoztak,

a madarak rikoltoztak,

száraz medrek sóhajtoztak.

Szomjazott az erdő vadja,

nincs, ki szomjuk csillapítsa.

Elhervadtak a virágok,

senki sem gondolt rájuk.

Ámde mégis, eljött a nap,

mikor felhő esőt hullat,

elmossa a koszt, a szennyet,

visszaadja életkedvet.

Feléledt mind, ki halódott,

eső boldogságot hozott.

Esőcseppek csak peregnek,

életerőt kölcsönöznek.

Nem mese, hanem valóság,

elhal, elpusztul a világ,

ha nem jön az áldó eső,

a szép csendesen permező.