Gyöngyhalászok

Gyöngyhalászok.

Gyöngyhalászok kis bárkájukkal az Óceánon igazgyöngy után kutatnak,
abban reménykednek, s bíznak hogy ez nemcsak remény, s álom hozzá is juthatnak.

Hónapokat töltenek így el, 
harcolva az Óceánnal, viharral, széllel.
Míg egy nap, felcsillan a remény sugara, 
különleges napra virradva.

Gyönyörűen tiszta az égbolt, szikrázóan süt a Nap,
mintha azt üzenné amit keresel megleled e nap.

Le is merülök az Óceán fenekére, s a felénél már látom,
ott van az én keresett igazgyöngyöm, valóság ez, s nem álom.

Békésen alszik várja hogy felhozzam, 
s szépségét mindenkinek megmutassam.
Fel is hozom, megtisztítom, polcomra kiteszem, 
így lesz nekem igazkincsem, fénylő drága ékszerem.