Hóember mama meséje.


Öreg volt már hóember mama,
foltos s kopott a kalapja,
megfonnyadt a répa az orra 
helyén, megöregedett szegény! 
 
Egy decemberi napon örült 
nagyon, hó hullott az égből,
seprűje kiesett a kezéből, de 
újra fiatalodni kezdett, a hó rá esett! ...

Kép forrása: a7d6e3659c6...cv70f4401.jpg

Öreg volt már hóember mama,

foltos s kopott a kalapja,

megfonnyadt a répa az orra 

helyén, megöregedett szegény! 

 

Egy decemberi napon örült 

nagyon, hó hullott az égből,

seprűje kiesett a kezéből, de 

újra fiatalodni kezdett, a hó rá esett! 

 

Gyúrt magának sok hóember

társat, s a gyerekekre így vártak!

Reggel aztán nagyon nagy volt

az öröm, hóember állt a kövön! 

 

Minden házhoz vitt egyet

hóember mama, el is akadt 

a sok gyermek szava! Sapkát 

s orrot kaptak, szén szemet raktak! 

 

Hullott a hó kristály pelyhekben,

boldogság volt a gyermek szemekben,

hóember mama is boldog volt,

mosolygott a szája, hó esett rája!

Mészárosné Szuda Melinda, amatőr író,de inkább vagyok költő,

Felvidéken,Muzslán élek egy szép magyar faluban. A gyermekvers,az egy csoda,ahogy a gyermek is! 1976-Október 25-én születtem ,egy nagyon szegény család harmadik gyermeke lettem. Nagyon rossz életmódban nevelkedtem fel sajnos. Amíg a nagymamám élt ő szeretett engem,de alig lettem 6éves s ő elment! Egy villany ,s víz nélküli házban ,szülői szeretet nélkül ,éhezve s fázva,így nőttem.... Néha volt gyertyánk,akkor olvastam...

Vélemények a versről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!