Kép forrása: pixabay.com
Horogra akadva (írta T. Fiser Ildikó).
Tedd meg nékem, hogyha kérem,
néma szádat kitátod szépen!
Ízlik az étek, ahogy látom,
cserébe kifoglak, kis barátom.
Pikkelyeidtől mind megfosztva
kisütlek szépen tepsibe dobva.
Ott majd pironkodva kéred,
mikor önérzeted már sülni érzed,
tegyelek mégis a vízbe vissza,
nem is volt olyan jó az a giliszta.
Késő bánat, a tettekért felelni kell,
ára van mindennek, s fizetni kell.
Ficánkolni a békés közegben,
szótlanul tátogni a csendben,
megúszni mindent büntetlenül,
nem élhetsz mindig így, sületlenül.
Tedd meg nékem, ahogy kérem,
néma szádat becsukod szépen!
Forrás: https://www.poet.hu/
Ezt a mesét írta: T. Fiser lldikó egyszerűen csak szeretek írni
„Olykor az álmok a tovaszálló csöndben beröppennek a nyitott ablakon, a sors madarát, gyöngéd érintéssel, egy törékeny pillanatra kezedben tarthatod…” /T.Fiser Ildikó/
Tóth Lászlóné Rita
2024-02-27 13:53
Szegény halacska. Na, hiába nekünk is kell ennünk, sőt, ráadásul talán mi vagyunk a legfalánkabbak a föld össze lakója közül. Szeretettel: Rita