Kép forrása: pixbay
Tizennyolc éve (írta T. Fiser Ildikó).
Tanakodtam egész héten, mit is adjak néked,
Illőt ezen alkalomhoz - talán egy szép képet?
Zenéljek vagy énekeljek vagy egy verset mondjak?
Egy pár sort, mi emlék marad, mit megőriz a holnap.
Ne feledd hát, ami elmúlt, a gyermekkori álmok,
Nyári szünet, hócsatázás, mit együtt csináltunk.
Ott volt a sok közös játék, viták, békülések,
Lelkesedés, bánat, öröm, mik végigkísértek.
Célod legyen a boldogság, mely szeretetből fakad,
És ha játszanál még velünk, jól érzed majd magad.
Velünk ünnepelj még sokszor, ez a kívánságunk,
Ezennel nagykorú lettél, s ehhez gratulálunk!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
A kis mókus dideregve, keresi, hova mehetne. Az odúját nem találja, fázik apró füle, lába. Mi lesz vele fagyos télben, meleg otthon nélkül, étlen? Hová tűnt el kedvenc fája, s véle elemózsiája? Oda...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, a hegyen innen, az erdőn túl, egy aprócska réten, a rétnek közepében, vidám manók éltek boldogan, békében. Egy csodás, napsütötte reggel, két kis manó, Panka és Péter, e...
Elolvasom
Mindenütt van, mégsem látod. Átöleli a világot. Orrodon át beléd bújik, majd a szádon kirepül. Bárhol is vagy, bármit teszel, soha nem hagy egyedül. Mindenütt van mégsem látod. Ez élteti a világot.
Elolvasom
Íze nincsen, színe sincsen, illatát sem érzi senki. Két kezeddel, ha megfognád, nem maradna benne semmi. Csapból folyik, kútból mered, a lefolyóban eltűnik. Szomjad oltja, kertet öntöz, alakja mind...
Elolvasom
PRÉMIUM
Ezt a verset írta: T. Fiser Ildikó egyszerűen csak szeretek írni
„Az ÉLET olyan, mint a gyurma. Egyszer megkapjuk ajándék gyanánt: tisztán, egyszerűen, örömmel. Később, ahogy bánunk vele, amivé formáljuk az évek során, s amiképp értékeljük a hozzá adott és kapott darabokat, az elvett és elveszett részeket, aszerint lehetünk boldog alkotók, kiknek keze nyomán mindig, minden a helyére kerül, s akiknek lelkében a gyurma mindig tiszta, egyszerű és örömmel formálható marad...