Kacatok és vacakok

Kacatok és vacakok.

Lindi és Dani az oviban

észrevette, a fű tele van

kincsekkel: csupa kacat,

szilánk, színes vacak.

„Régi játékok darabjai”

– ismert rájuk rögtön Dani.

„Gyűjtsük össze akkor mindet!

Itt várnak már régen minket”

– szaladt hozzá Lindi azonnal,

kezében kisebbel és nagyobbal.

Gyűjtötték a vacakokat,

jobbnál jobb kacatokat.

„Minek nektek sok műanyag,

eltörött, gazdátlan darab?”

– kérdezte a dadus, a keddi.

Pedig elég okos szokott lenni.

„A darabok nem illenek össze,

van rózsaszín meg sárga közte.

Hova fogtok mindent tenni?

Nem lesz ebből semmi, semmi!”

„Dadus néni, ha kivárod,

megépítjük mi a világot:

foltos autó, színes sárkány,

az lesz bizony csak a látvány!

Összerakjuk őket ketten”

– mondta Lindi elégedetten.

Gyűlt, csak gyűlt a vacak,

mindenféle játékdarab,

találtak kisebbet és jókorát,

de közben kijárták az óvodát.