Mög ihlöttél édes lányom,
Kérő jön,vagy tizenhárom.
Melliket választod?
Jól gondold meg!
Az ott hajlott,görbe a tartása,
Mások előtt hajbókolt ,úgy látom hiába.
Az a másik,sánta,felemás a lába.
Harmadik kancsal,hibáját nem látja.
A negyedik- úgy látom vihar közeledik.
Ötödiknek ,van subája,nem lesz gond a gúnyára.
Hatodiknak, hült helye a stafirungnak.
Hetedik,- hogy is vagyon?
Hetedíziglen,lenne jó alkalom?
Nyolcadik,a munka ráesteledik.
Kilencedik,viruló,mosolygós,
Pirospozsgás arcal közeledik.
Tizedik,kérő fajta,a száját előre nyalja.
Tizenegy ,neki oszt ollan mindegy.
Tizenkettő,előtte, sok a kérő.
No! De a tizenhármas!
Ez lenne a nekedvaló,édes lányom.
Ez aztán nem unalmas.
Benne megvan,mind a tizenkettő.
A füllentő,a gyáva,a vaktyúk is talál szemet nemsokár,
A zsörtölödő,az úrias,a lusta,a vígkedélyű,az okos,a Jupiter,
A Plutó,az akaratos, ez a kérő,ötcsillagos!
No de a Vénusz jelenlétében,humoros,
Ámor nyilával kezében jött
Az Óperenciás tengeren is túl
Ahol a kis kúrtafarkú malac túr
Áldásom legyen rájtok,közös legyen az imátok
Ezt a mesét írta: VargaZJulianna meseíró
Szegény paraszti családból származom,kilencedik gyermekként születtem. Imádom a költészetet,és a mese világát. Verseim nagyrészt Óbudán a Duna partján születtek. Harmincöt év után elköltöztem ,mostmár a Balaton partján születnek meg műveim. van egy lányom,és egy fiam. Hálás vagyok mindenért ,amit az élettől kaptam.