Kép forrása: FB_IMG_1738337018855.jpg
Kis röfi és medvécske.
Az olvadó tavaszi hóban
apró lábnyom van,de kihez
is tartoznak ezek a nyomok,
a Napocska nyomoz.
Egyre magasabbra kúszik
az égen,s ekkor megakad a
szeme,két verében,nyírfa ágán
ülnek,s valaminek örülnek.
Á, megvan, örül már a Napocska,
kis röfi meg medvécske,ott fut
a réten, gyönyörű szép tavaszi
virággal a kezében.
Lassan eltűnnek a lábnyomok,
úgy olvad el a hó, Napocska sugara
olyan meleg, ezért bújnak elő,a
szebbnél szebb tavaszi virágok.
Kis röfi úgy szalad,leng a sál
a nyakán,jaj,hogy örül majd a
mamám,mondta röfike, ibolya
van a kezében,s csak fut serényen.
Medvécske is szalad,lila virágot
talált,jaj,mit mond majd a mamám?
Futnak a dombon lefelé,barka és
aranyeső bokrok mellett ,csipog a veréb sereg.
Kis röfi és medvécske hazáig
futnak,már alig van nyomuk a hóban,
hiszen kibújt a fű alóla,s a veréb is azt
dalolta,kikelet-kikelet, virágot cipelek.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a verset írta: Mészárosné Szuda Melinda amatőr költő-meseíró
Felvidéken,Muzslán élek egy szép magyar faluban. Gyönyörű szép könyvtárunk van,sok csodás könyv,mesekönyv, található könyvtárunkban. A gyermekvers,az egy csoda,ahogy a gyermek is! 1976-Októberében születtem- Felvidéken. Meséim közt a kedvenc mese.:Micimackó,ez egy csodálatos mese,nagyon is sajnálom ,hogy nincs már a tv-ben. Futrinka utca,Süsü a sárkány,mind mind csodás mesék voltak. Nagyon szépen köszönö...