Kukák tánca.
Elérkezett a csütörtök este. Szabó Úr kitolja a kék színű szemeteskukát a ház elé.
Holnap a papírhulladékot viszik el? – töpreng a szomszéd Hegyi Úr. - Hiszen majdnem elfelejtettem és kigörgeti a kék, kartonos szemeteskukát a ház elé. Rend a lelke mindennek. A többi szomszéd is így gondolja. Amikor Ágoston nagypapa hazaérkezik, rengeteg kék szemeteskuka sorakozik az utcán.
Furcsa – mormolja Ágoston nagypapa. - Kedden szállítják a papírhulladékot. A péntek, az üveghulladék napja. És mivel Ágoston nagypapa egészen biztos ebben, a zöld kukát húzza ki a kerítés mellé, pedig csak előző héten ürítették ki. De hát… sosem lehet tudni.
Hm… Mit látok? Mégsem a papírhulladékot szállítják el holnap? – töpreng Szabó Úr néhány percre rá. Meglepetten és csodálkozva rázza a fejét. Aztán visszateszi a kék kukát az udvarba, a zöldet pedig az út szélére. Eléggé könnyűnek és üresnek tűnik, de hát megtörténhet…
Mi ez itt? – zavarodik meg Hegyi szomszéd, amikor tacskójával visszatért a sétából. – Most akkor kék vagy zöld szemét? - sóhajt. Persze hibázni könnyű. És mivel nem szereti, ha téved, legkevésbé azt szeretné, hogy a szomszédok azt gondolják, hogy tévedett, visszatolja a kék kukáját a fészerbe, és zöldet kihúzza ki.
És tippelj mi történt! Igen, pontosan. Hirtelen sok-sok zöld színű szemetes termet az utcán.
Még mindig ácsingóznak sorban a kis zöldek egymás mellett, amikor Gellért bácsi, a festő hazaér. Amint meglátják az utcalakó csak a fejüket csóválják.
Na most nézd meg őket! – mondja a kedves feleségének. – Kukatáncot járnak. Az egyik elkezdi, a többi követi. Itt aztán mindenkinek igaza van, ha kukatologatásról van szó. Aki meg nem játszik velük, ő a különc.
Gellért bácsi párja nevetni kezdett. - Nos, akkor biztosan te vagy a különc az utcában.
Természetesen, hiszen egy művészt mindig különcnek titulálnak. Gellért bácsi is nevet és ezzel rögtön két sárga szemetesládát is kitol az út szélére.
Egész muris most a város főutcája. Sok zöld, bánatos kuka és két vidám sárga.
Hát ez várható volt – mormolja Ágoston nagypapa. Gellért bácsi ismét kilóg a sárga szemetesével. De meg fog ám lepődni ez a művész…
Szabó Úr, Hegyi Úr és az utca többi lakója is így gondolja. Még hogy egy háborodott festő összezavarjon. Szép is lenne!
Így hát a sok zöld szemetes és a két sárga türelmesen várja, hogy felvegyék, és táncot járjanak velük a kukásautók. Láss csodát a zöldek még mindig várnak... Csak a két vidám sárgát nem látják már reggel.
Na vajon mi történhetet? ;)
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Bijja amatőr író
Ki is volnék? Néhány szóba sűrítve: utazó, világjáró, zeneszerető, táncos, kreatív, szenvedélyes csokievő :), izgő-mozgó, tanító és nevelő. Életem nagy mérföldköveit mindig is papírra vetettem, kisvárosom eseményeit rendszeresen rögzítem, melyek újságokban, magazinokban jelentek meg. Amióta az iskolához és a gyerekekhez kötött a sors meséket írok. Magam is szeretem a tanulságos történeteket. Sok megszület...