Barion Pixel

Minden jó, ha jó a vége


http://mocorgohaz.hu/

 
Egy szép napon három állatkölyök indult játszani a rétre,
Egy majom, egy szamár, és egy kiskutya a fűre lépve
Megpillantottak egy pöttyös labdát,
Odaszaladtak, és gyorsan fölkapták.
Fogták mindhárman egyszerre,
Egyikőjük sem engedte.
Az volt a ...

Kép forrása: bolcsodeszombathely.hu

 

Egy szép napon három állatkölyök indult játszani a rétre,

Egy majom, egy szamár, és egy kiskutya a fűre lépve

Megpillantottak egy pöttyös labdát,

Odaszaladtak, és gyorsan fölkapták.

Fogták mindhárman egyszerre,

Egyikőjük sem engedte.

Az volt a helyzet,

Hogy a három jó barát veszekedni kezdett:

- Enyém lesz a pöttyös labda – hallatszott a kutya hangja.

- Nem! Én fogom ezt haza vinni! – kezdődött a majom hiszti.

- Én gurítom a labdát haza! – dobbantott a csacsi pata.

Perceken át így veszekedtek,

Jobban tették volna, ha megegyeznek.

A csacsi így szólt fáradtan,

Mert ő volt itt a legokosabb állatka:

-Okos enged, szamár szenved! – iá-zta,

És a labdán veszekedők közül kiállva

Elszaladt ő gyorsan, bölcsen,

Eltűnt, mint szürke szamár a ködben.

Tovább ráncigálta a labdát a maki és a kutyus,

Nem gondolkodott a megoldáson a két kis butus.

De a labda kicsúszott mancsaik közöl,

És jó messzire röpült,

Mindketten elestek, a földön hevertek,

Rájöttek, hogy semmi értelme ennek.

Nagyon megütötték magukat,

Még jó, hogy nem törték ki a nyakukat.

Majom így szólt, amint észhez tértek:

-Vessünk a veszekedésnek véget!

Kutya mondta

Fejét fogva:

-Igazad van, majom barátom,

Megfogadom okos tanácsod,

Megütöttem a fejem és a hasam,

Kutyául érzem most magam.

A békülésnek az a titka,

Hívjuk a csacsit gyorsan vissza!

A Kutya tölcsért formált mancsából,

Hogy az egész rét zengjen a hangjától:

-Gyere csacsi gyorsan vissza,

A mi barátságunk igen ritka! –kiáltotta,

És mivel nem divat az utálkozás,

És majomszokás az utánozás,

Együtt makogták és ugatták,

Hogy hiányzik, a csacsival így tudatták:

-Gyere vissza barátunk,

Megoldást kell találnunk!

Csacsi is átgondolta ezt az ügyet,

Nem szerette volna tovább lógatni a szamárfület,

Nem volt már duzzogás a szándéka,

És nagyon vágyott már a közös játékra.

Nem kellett várni rá csak egy picit,

Nem is olyan csökönyös, mint hiszik.

Hamarosan hallották a patája kopogását,

Látták hosszú sörénye lobogását,

Nem vívnak már több szócsatát,

Újra együtt a három jó barát.

-Bocsánat!- mondta az ebünk,

-Szeretném, hogy újból barátok legyünk!

Átgondoltam százszor, és mindig oda lyukadok,

Hogy nem haragszom rátok, éppen ezért ugatok,

És tudjuk, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap!

Álljon össze újra ez a kis csapat!

Megdobbant a maki szíve:

-Most ugrik a majom a vízbe!

Hogy kié lesz a labda? Hát közös!

Veszekedni ezen fölös!

Álljunk körbe gyorsan,

Játszhatjuk ezt akár nyolcan!

 

Ment a labda körbe – körbe,

Még énekeltek is közbe,

Utána rúgták a labdát,

Estig abba sem hagyták.

 

A vitánál sokkal jobb, meglásd,

Ha majomszeretettel szeretjük egymást!

Mostantól szent csakis a béke,

Minden jó, ha jó a vége!

Molnár Katalin, Hobbi író

PRÉMIUM Molnár Katalin Prémium tag

Ezt a mesét írta: Molnár Katalin Hobbi író

Molnár Katalin vagyok, ápolónőként dolgozok egy kórházban. Van két gyermekem, akikkel minden este meséket, verseket olvasunk lassan 11 éve, ahogy az én Anyukám is olvasott nekem, ezért már kicsiként nagyon megszerettem a meséket, különösen a verses - meséket, ezért ezek írását tanulom, gyakorlom. Olvasásukkal remélem örömet okozhatok!


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a versről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások