Kép forrása: Saját kép
Monusz a kis leopárd.
Élt az erdőben egy kis leopárd, akit Monusznak hívtak. Hárman voltak testvérek és ő volt a legkisebb. Még kicsik voltak, sokat játszadoztak de Monusz sokszor elkóborolt. A szüleinek sűrűn oda kellett figyelniük, mert a kis leopárd mindig talált valamit.
Egy nap mikor épp vadászni indultak, Monusz újból elkalandozott. Ezúttal egy kis madárkának igyekezett segíteni, aki kiesett a fészkéből. Monusznak sikerült lehajolni érte, megfognia a kis fiókát a szájával, és finoman a két lábára állva visszatennie a fészkébe. Vigyázott, hogy a fiókának semmi baja ne essen. A többi fióka pedig boldog csiripeléssel fogadta a megkerült testvérüket.
Pont ekkor érkezett meg a madár anyuka és apuka is és nem győztek hálálkodni Monusznak. Viszont a leopárd kölyöknek most jutott eszébe, hogy teljesen elszakadt a családjától, és rémülten nézett körbe. A madár anyuka észrevette, hogy Monusz nagyon meg van rémülve, ezért aggódva kérdezte tőle
- Mi a baj kicsi leopárd?
- Hát nem tudom, hova tűntek a szüleim.
- Egyet se búsulj, rögtön megkeressük őket. - Bátorította a madár anyuka
- Nagyon szépen köszönöm. - Válaszolta kicsit vidámabban a kis leopárd
Ezzel a madár anyuka a fák felé röpült és onnan kezdte keresni a leopárd szüleit. Monusz pedig követte és a földön kereste a lábnyomaikat. Egész este őket keresték, de semmi nyomra nem bukkantak. A kis leopárd már nagyon elfáradt és teljesen elkeseredett, hogy sosem látja többet a szüleit, tehát lekuporodott egy bokor elé és halkan sírdogálni kezdett. Madár anyuka mellé telepedett és igyekezett vigasztalni Monuszt.
- Ne szomorkodj kicsi leopárd, hamarosan biztos meglesznek a szüleid.
- Nagyon hiányoznak nekem, ezért ígérem soha többet nem csatangolok el, csak hadd lehessek velük.
Ekkor egy hangot hallottak meg a közelben. Monusz és a madár anyuka elindultak a hang irányába, és ahogy közeledek egyre tisztábban hallották, hogy a leopárd anya hívogatja az elveszett kis Monuszt.
- Mama! - Kiáltott fel hangosan Monusz és vidáman borult az anyukája nyakába.
- Kicsikém! Na csak, hogy vége megtaláltunk, már nem győztün aggódni érted. - felelte a leopárd anyuka.
Eközben odaszaladt a leopárd család többi tagja is és ámuldozva hallgatták, ahogy a madár anyuka elmesélte, hogyan mentette meg a kis fiókáját a leopárd fiú, és a szülők már nem neheztelve, hanem büszkén tekintettek a folyton elkalandozó kis Monuszra.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Postás Mercédesz mese
A