Negédes.
Drága rétem, rút, kopár,
Otthonom virág nélkül szint’igazán.
Öt szemem kitartva ró,
bár lehet ma sem sok cukruk kapható
köztük, ott, hol szirmuk nő.
Döngicsélve szállok át
gőgös óvidékén, itt, Cydonián,
méhek álma megkapni
szépvirág, élelem, kikeleti birs
mérgezetlen aranyát.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Másnap reggel Lali teljes felszereléssel állt Lili ágya mellett. A nővére még az igazak álmát aludta. -Nem jössz? - kérdezte halkan Lali -Hova? - ásított Lili. -Tudod! Nyomozni! -De, jövök! - mondta álmos...
Elolvasom
13.rész A nagy nap MÉG MELEGEN FŰTÖTT AZ ÉGI KÁLYHA. Gyönyörűen látszottak a napsugarak a rét apró kereszteződésein. Nemcsak a mormoták látogatták a vízgyűjtő apró folyásait, hanem még egy-két mad...
Elolvasom
Csodás napunk hasonmása, Követője, játszótársa. Olajunknak magvas háza, Dédelgető szép mamája. Ragyog aranysárga fénnyel, Feketén szikrázó képpel. Társait is szóval tartja, Újabb hajtásokra hajtja. ...
Elolvasom
Szép lassan, kisgyermekek számára szinte észrevétlenül múlik az idő. Folyamatosan esnek a homokszemek Idő apó kezében lévő homokórájában. Eljött Ősz leány ideje. Kedvesen, mosolyogva búcsút int Nyár a...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Lancie Z. Alkotó
Heyho!A nevem Lancie, és réges-rég óta szeretek írni, történeteket, verseket, gondolatokat. Legnagyobb időmben szerepjátékkal kötöm le az időmet, karaktereket alkotok, történetszálakat szerkesztek. Szeretnék még többet írni, verseket, meséket, kipróbálni sok új dolgot és módszert, amit eddig nem.