Kép forrása: Auróra ismerősöm rajzolta a képet
Ősz.
Száll a levél a szél szárnyán,
sok szín uralja a tájat,
bíborvörös-bronzbarna-aranysárga,
mint Ősz apó pettyes kabátja.
Ősz apó nyomán változik a táj,
szárnyaikat az égnek feszíti
a fecske-a gólya-a vadlúd,
mint mikor a vitorlát duzzasztja
a szél a vizen,
minden észrevétlenül, lomhán
aludni tér.
A szandált felváltja a cípő,
a labdát a toll és a ceruza,
újra pattog a tűz a kandallóban,
ősz van.
Agárd, 2019. 10. 15.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
A váza sárga színű volt és üvegből készült. Anya kapta valamikor nagyon régen, még az ő nagymamájától, akit Zsófi nem is ismerhetett. Csak fényképeken látta a mosolygós, kedves arcú Dédit, aki Anya anyu...
Elolvasom
Mese a vándorló tölgyekről Egyszer régen, nagyon régen, amikor még a fák tudtak járni, élt egy öreg tölgyfa. Ennek a tölgynek volt 2 fia. Tölgy Ottó és Tölgy Egon. A fiúk nagyon nyughatatlanok vo...
Elolvasom
Hoztam neked kompótot, Három tányér gombócot, Kis szívecskét, mézeset, Víg, köszöntő éneket, Kezemben meg virágok, Boldogságot kívánok!
Elolvasom
A már felnőtt tavimanó annyira belefeledkezett a múltba, hogy fel sem tűnt neki, a tűz túloldalán egy róka ült le vele szemben. Nem is vehette észre, hiszen amíg gondolkozott, egy hosszú bottal mindvégig a ...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Cseh-Dálnoky Zsófia író, meseíró, költő
Cseh-Dálnoky Zsófia vagyok, Budapesten születtem, óvodapedagógus vagyok. Nagyon szeretem a mesék varázslatos világát. Szívemből szeretek írni a Családomnak, Szeretteimnek és minden kedves Olvasónak. Gyermekkoromban kezdtem el, de főleg ifjúkorom óta szeretek verseket, prózákat, majd meséket is írni.Mindig is érdeklődve olvastam a magyar- és a latin nyelvű verseket, meséket. Gimnazista koromban részt vettem a he...