Rozi tyúk meg a kő!

Rozi tyúk meg a kő!.

Nagyon szép farmon lakott

Rozi a tyúk, liba,kacsa,röfi 

na és a gúnár Bözsi,is ott lakott! 

Rozi tyúk sokat kapirgál a farmon,

minden kukacot megevett,s csipedte 

a füvet,kotkodácsolt is eleget! 

Most is éppen kapirgál, amikor

egy kőbe botlott,s majdnem

el is botlott! Jaj,mi ez,mondta! 

Úgy fáj a kapirgálós lába,jaj,

hogy megy így majd a tyúk bálba,

szomorkodott Rozi tyúk! 

Ekkor két pillangó szállt oda,

te Rozi,máskor ám figyelj oda,

kemény a kő,de azért sírni nem kell!

Mire holnap a nap felkel,

már nem fog fájni a lábad,ma 

meleg vízben áztasd,mondták a pillangók! 

Rozi tyúk aztán megkérte röfit,

erős orrával túrja odébb azt a követ,

nehogy a liba is vagy a kacsa megbotoljon benne.

Lassan eljött az este,mindenki sajnálta 

Rozit a tyúkot,gúnár Bözsi esti mesét mondott,

s lassan mindenki elaludt!

De amikor eljött a reggel,tyúk Rozi vidáman 

kelt,már nem fájt a lába ,s így elmehet 

ma, a tyúk bálba!