Kép forrása: freepik.com
Sál sapka 2..
Sál sapka 2.
Ezen ifjak nem nyugszanak. Újra kész, kalandra vágynak. Még meg sem száradtak ők. Megint, bátrak és nagymenők.
… A gazdi meg, izzad lázas, pizsamában meleg ágyas. Reszket, fázik, nagyokat nyög. Forró tea, ha már köhög!
Éppen most influenza járja, ki sem mozdult, béna lába. Vonzaná, őt a kori pálya. Taszítja, tán a suli bája.
Drága doki… szereti mind. A náthának búcsút int. Egy kis kanál, virág szirup, pár nap, már is, szabad az út.
Megint tél van, fehér deres beköltözött egy játszó sereg. Vásár, lövölde meg a sergő, zene - bona, sok, sok gyerkőc.
Ezek, senkire sem várnak. Zárnak hamar, s tova állnak, kedvét szegte ez a sálnak, de nem a sapka barátjának.
Sietve jön a jó egészség. Sapka - sálban a segítség. Mindent gyorsan kipróbálni! Nem otthon, lábat lóbálni!
Láncos hintán keringőzni. Dodzsemmel kergetőzni. Lőni nehéz légpuskával. Bolondozni Lucuskával.
Vattacukor gyártó gépnek, sál pottyant, a közepébe! Bőszen forgatta és tekerte, cukormázzal jól bekente!
Mester mire kihalászta. Hóember lett a mihaszna. Édességre fájt a foguk, ragadnak már, mint a szurok.
Hosszú sálat körbe nyalták, a fogukkal tisztogatták. Megint, mi a kaland vége? Mosógépben értek révbe. … |
|
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Tóth József naiv író
Nyugdíjkor elérésével a felszabadult időmet, főleg magamat szórakoztató írással töltöm. A Facebookon bőséges blogger szerű bejegyzésekkel borzolom az idegeket /Egri szél csoport/ De verseket és rövid történeteket, családi emlékeket is felelevenítek.