Segítség Télapónak


http://mocorgohaz.hu/


 




 


Luca, az erdei manólány felült az ágyban, és kinézett apró házacskája ablakán. A reggel hideg volt és ködös. Mindent beleptek a dér fehér csillámai, az erdőre tejszerű köd ereszkedett, nem is lehetett látni a völgyben elterülő falut. Taga...

Kép forrása: pixabay.com

 
 
Luca, az erdei manólány felült az ágyban, és kinézett apró házacskája ablakán. A reggel hideg volt és ködös. Mindent beleptek a dér fehér csillámai, az erdőre tejszerű köd ereszkedett, nem is lehetett látni a völgyben elterülő falut. Tagadhatatlanul megérkezett a tél. Lustán nyújtózott egyet, majd gyorsan összeszedte magát, és az aprócska mosdótálban megmosta az arcát. Megigazította fonott copfjait, meleg ruhát vett magára, fejére tette piros sapkáját, és elindult az erdőbe fát gyűjteni. Igaz, hogy nyáron és ősz elején kis barátaival, Mókus Matilddal, Őz Ödönnel és Bagoly Boglárkával sok elemózsiának valót és tűzifát halmoztak össze, de ki tudja, milyen hosszú lesz a zimankó. Ha csak tehette, minden nap sétált, rőzsét gyűjtött, terméseket gyűjtögetett. A múlt héten például Veré
b Verával csipkebogyót szedtek, ami teának is kitűnő, és jó néhány üveg lekvár is készült belőle. Milyen jó lesz majd a kandalló mellett lekváros kalácsot enni, és forró teát iszogatni…
A köd nagyon lassan kezdett feloszlani, és ahogy Luca manó az erdő közepén lévő tisztásra ért, óvatos, lassú léptek zajára lett figyelmes. Gyorsan elbújt a lucfenyő ágai között. Talán csak a falu szélén lakó öreg erdész lehet… Idősnek idős volt a kimért léptekkel haladó jövevény, de nem az erdész volt. Prémes, piros kabátot viselt, és hosszú, ősz szakálla volt. Megállt egy csipkebokornál, és szakállát simogatva halkan tűnődött.
- Vajon hol találom azt a kedves kis manólányt, akit Szarvas Simon ajánlott, hogy biztosan tud segíteni nekem?
Luca elcsodálkozott, hogy pont őt keresi az idős idegen. Szarvas Simon is jó barátja volt, és ha ő küldte hozzá az idős urat, akkor biztosan nem jelent veszélyt a számára. Lassan előmerészkedett a fenyő ágai mögül.
- Valóban engem keresel apóka? – kérdezte félénken.
A nagyszakállú piros pozsgás arca mosolyra húzódott.
- Amennyiben te vagy Luca, úgy igen, kis barátom, pontosan téged kereslek. Közös barátunk, a kis szarvas ajánlotta, hogy tudsz nekem segíteni, talán neked van tartalék diód, mogyoród. Tudod, sajnos úgy jártam, hogy amit a mókus barátaim összegyűjtöttek számomra a nyáron, az éléskamrámban megrágták az egerek. Persze amikor elmondtam nekik, hogy nagy szükség van ezekre, akkor már szánták – bánták tettüket, de alig maradt egy kis kosárra való dióféle.
- Segítek neked kedves idegen, ha tényleg ennyire fontos ez számodra…
- Hová is tettem a jómodorom! – csapott a homlokára a piros ruhás. – Talán már hallottál rólam, én vagyok a Télapó és a mogyorófélék a gyerekek csomagjaiba kellenek, akiket holnap este meglátogatok, hogy ajándékaimmal egy kis örömet vigyek nekik.
- Örvendek kedves Télapó! – nyújtott kezet a manólány. – Gyere velem, a téli tartalékomból bőven jut a gyerekek csomagjába is.
- Hálás vagyok a kedvességedért! Kérlek, áruld el, hogyan hálálhatom meg?
- Igazán semmiség, a manó ott segít, ahol tud.
- Tudod mit Luca manó? Nincs kedved segíteni nekem elkészíteni a csomagokat?
- Szíves örömest segítek.
Így történt, hogy aznap délután a kis manólány és az erdei állatok apraja – nagyja Télapó segítségére sietett, így időben elkészült az összes csomag, így minden gyerek megkaphatta a várva várt ajándékot.
A következő esztendőben Luca december első napján kopogtatott Télapó házának az ajtaján, Szarvas Simon segítségével egy nagy zsák dióval és mogyoróval lepték meg. És ebben az évben történt még valami: Luca hivatalosan is Télapó kis segítője lett.
 
 
 
 
 
Dombi Enikő, amatőr író

Ezt a mesét írta: Dombi Enikő amatőr író

Iskolás korom óta írok, de sokáig nem mertem megmutatni senkinek sem az elkészült "műveket." Ráadásul egy versíró pályázat, illetve az akkori osztályfőnököm kritikája elvette a kedvem az írástól, illetve attól nem, csak attól, hogy ne csak magamnak tartsam meg az irományaimat. Néhány évvel ezelőtt kezdtem el újra írni, illetve a legnagyobb közösségi portálon a profilomra is feltenni néhány írást. Sokan bizt...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!