Señor Pérez, a spanyol fogtündér


http://mocorgohaz.hu/

Señor Pérez, a spanyol fogtündér
Kedves gyerekek! A mai mesémmel a távoli Spanyolországba repülhettek el velem.
Dél-Spanyolországban, egy tengerparti kis városban él egy Juan nevű kisfiú. Az ő történetét szeretném most elmesélni nektek.
Tavaly máj...

Kép forrása: saját kép

Señor Pérez, a spanyol fogtündér

Kedves gyerekek! A mai mesémmel a távoli Spanyolországba repülhettek el velem.

Dél-Spanyolországban, egy tengerparti kis városban él egy Juan nevű kisfiú. Az ő történetét szeretném most elmesélni nektek.

Tavaly májusban történt, amikor az akkor öt éves kisfiú egyik este vacsora közben keservesen sírni kezdett.

- Mi történt szívem?- kérdezte az anyukája.

- Nagyon fáj a fogam!- felelte Juan, miközben könnycseppek gördültek le napbarnított arcocskáján.

- Fáj vagy mozog?- kérdezte apa hirtelen.

A kisfiú szemei tágra nyíltak, majd egyszerűen benyúlt a szájába és mutatóujjával megérintette a fogát.

- Ez mozog!- kiáltott fel boldogan és már hangosan nevetett.

- Akkor bizony elkezdhetjük építeni Señor Pérez varázsajtaját.- mondta anya mosolyogva.

Képzeljétek el, hogy Spanyolországban egy szürke kisegér a fogtündér. A kisfiúk és kislányok szüleik segítségével egy ajtót építenek a gyerekek szobájába, amin keresztül Señor Pérez meglátogathatja a gyerekeket és elviszi magával a kiesett fogakat.

Juan és szülei másnap neki is láttak a nagy munkának. Egy fehér papírlap tetejére a kisfiú napocskát és felhőt rajzolt, az aljára pedig dús füvet és egy szép rózsaszínű virágot. Szülei addig ragasztópisztollyal összeillesztették az ajtó színes deszkáit. Még egy létrát is készítettek, amin a kisegér könnyen le tud majd jönni a padló szegélyéről. Az ajtó mellé pedig egy táblát is készítettek, amire Juan édesanyja gyöngybetűkkel ráírta: Señor Pérez.

Minden készenállt, már csak a fog hiányzott a látogatáshoz.

Két hét telt el azóta, hogy a kisfiú foga mozogni kezdett. Egy csütörtöki napon, mikor Juan megjelent az óvoda kapujában, szélesen mosolygott.

- Nézzétek, kiesett a fogam!- mondta rettentően büszkén. – Képzeljétek, amikor tízóraiztam, beleharaptam a sonkás szendvicsbe és kiesett. Picikét vérzett a helye. Elcsomagoltam egy zsebkendőbe, megnézitek?- kérdezte vidáman.

- Persze, mutasd meg nekünk!- mondta apukája, miközben összeborzolta kisfia sűrű barna haját.

Este Juan még alaposabban mosta meg a fogait, mint előtte. Igazi nagyfiúnak érezte magát attól a ténytől, hogy kiesett az első foga.

Mielőtt ágyba bújt odasomfordált a varázsajtóhoz és így szólt:

- Señor Pérez, gyere el hozzám ma éjszaka! Nagyon várlak már!

Majd suttogva hozzátette:

- Szeretlek!

Szülei mosolyogva nézték ezt a jelenetet, majd a pici fogacskát egy bordó bársony szütyőbe helyezték és berakták Juan párnája alá.

A kisfiú jó éjszakát kívánt édesapjának, majd anyukája olvasott neki egy mesét. Még a mese feléhez sem ért, a kisfiú már békésen aludt.

- Szeretlek!- suttogta édesanyja és egy puszit lehelt a homlokára.

Másnap reggel Juan őrületes sebességgel rohant be szülei szobájába.

- Itt volt a kisegér, itt járt a szobámban! Eltűnt a fogam a párnám alól! Gyertek, siessetek!- kiabálta önfeledten.

Szülei a szemüket dörzsölve és nagyot ásítva követték a fiút a szobájába.

És lássatok csodát! Señor Pérez valóban ott járt az éjszaka. A varázsajtó előtt a szőnyegen hevert egy levél és kettő euró. A levelet apa olvasta fel Juannak, amiben az állt, hogy a kisegér nagyon büszke rá, hogy ilyen szép, fehér tejfogat hagytak a párna alatt és továbbra is mossa meg alaposan a fogát minden étkezés után.

Juan szinte repült a boldogságtól és alig várta, hogy elújságolja a barátainak az óvodában, hogy Señor Pérez milyen meglepetést hozott neki.

E történet óta eltelt egy kerek esztendő. Juan azóta már iskolás fiú és öt foga esett ki összesen. Éppen pár napja kezdett el mozogni a hatodik. Minden alkalommal ugyanolyan izgatottan várja a fogtündér látogatását, mint tavaly májusban. Señor Pérez pedig mindig ellátogat hozzá, hogy valami apró meglepetést hagyjon neki a varázsajtó előtt.

 

 

Kajtàn Brigi, Amatőr

Ezt a mesét írta: Kajtàn Brigi Amatőr

Sziasztok! 35 eves vagyok, Nyiregyhazan születtem és éltem 20 éves koromig. Jelenleg Spanyolorszagban elek ferjemmel es kisfiunkkal. Amióta az eszemet tudom, olvasok. Írni körülbelül 8 éves koromban kezdtem. Azóta is írok, kisebb megszakításokkal. Egy ideje írok az anyasàgròl, szülőségről. Sokszor kacerkodtam a gondolattal, hogy gyerekeknek is írjak. 2022 év végén írtam meg az első mesémet, akkoriban találta...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!