Kép forrása: Depositphotos
Sötét királyság.
Fáj a napnak a szíve,
ha nyugodni tér.
Visszatérve hajnal szárnyán
újra fényt ígér.
Alkony hintóján érkezik
sötét éjszaka.
Úgy utazott most a földre,
nem megy el soha.
Ráteríti a világra
sötét köpenyét.
Ezüstfényben fürdő vén hold
súg neki mesét.
Azt meséli nemsokára
itt a pirkadat.
Az éjféli királyságból
semmi sem marad.
Kakasszóra éj köténye
szerte-szét szakad.
Meglepett éj nap kacajtól
világgá szalad.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Erdős Sándor Meseíró, író, költő
Erdős Sándor vagyok 1972-ben születtem Mosonmagyaróváron. Tanulmányaimat Budapesten folytattam, mint vegyész és tíz évig a fővárosban éltem, mielőtt szülővárosomba visszahívott a szívem. Nős vagyok 2 fiú és 2 lány édesapja, akik már kirepültek a családi fészekből és önálló életet élnek. Három unokával is megajándékoztak az elmúlt években. Az irodalom szeretete a családomból hozott örökség és nagyon fontos a számomra...