Kép forrása: pixabay.com
Szent Márton.
Jó katona Márton,
Vállán piros bársony,
Védelmező, tettre kész,
Püspökké lett hős vitéz,
Jóságáért szeretjük,
Emlékét nem feledjük!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ha hiszitek, ha nem, ezt én bizony, kun atyámfiától hallottam: Élt egyszer egy irredemptus gazda, aki vályogból épített tanyát a Szen’mártoni Telekparton. Igen nagy udvart kerített hozzá, s az udva...
Elolvasom
Nyárkisasszony lépeget, Kémleli a réteket. Kutatja a fényeket, Körös-parti kék eget. Keresi az éneket, Döngicsélő méheket. Emlékeket nézeget, Siratja az éveket. Kolduló ősz kéreget, Múló nyári vége...
Elolvasom
Kicsi nyuszi, gyere ide, játssz velem, Pirkadatkor várok rád a zöld gyepen! Gyöngyharmatos virágszirom, csillagos, Szalmabolya, réti széna, illatos. Kicsi mókus, gyere ide, játssz velem, Pirkadatko...
Elolvasom
Szeretetét önzetlenül osztotta szét, Oltalmazó, huncut mosoly szemében, Nevetése boldogságos tavaszi rét, Lélekmagot védelmezett szerényen. Dalolása szenderegve, álmomban él, Kedves, szelíd, ciróga...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy...