Kép forrása: freepik.com
Tanáraimnak.
Első nap az iskolában
kicsi voltam és ijedt,
de egy kedves tanár néni
megfogta a kezemet.
Bátorított, hogy ne féljek,
és sok dolgot mutatott,
amit itt az iskolában
én is megtanulhatok.
Már megnőttem és nem félek,
s egyre többet tanulok,
persze akad néhány dolog,
amit még ma sem tudok.
De a tudást, amit eddig
a fejembe gyűjtöttem,
tanáraim ültették el,
és én velük öntöztem.
Köszönöm hát nektek most a
bátorítást, türelmet.
Jó tanárok, tőletek lesz
több és jobb a kisgyermek.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Bódai-Soós Judit író, meseíró, költő
A Bódai-Soós Judit felvett, írói nevem, „ősnevem”, melyet nagyapáim vezetéknevéből alkottam. Ebből a névből éppen úgy, mint valós gyökérből a fák, táplálkoznak írásaim. Úgy érzem, hogy ennek a névnek természetes helye van a verseim, novelláim, meséim, regényeim alatt. Egy szép kerek pont a mondat végén. Szekszárdon születtem 1974-ben, és Tolna megyében, Bogyiszlón nőttem föl. Szegeden, a JATE matematika tanár sza...