Tejcsi-úton.
Az ablakban
Mese-fény
csillog-csillog
egy remény
Labda a Hold
fényt szitál
kis szellőcske
szundikál
Az ég csupa
csillag-lábnyom
Hozzád vezet
kicsi lányom
Felhúztam már
álom-csizmám
Te mosolyod
a talizmán
Indulok a
Tejcsi-úton
csillognak a
fény-kavicsok
Gyűjtök neked
egy vedérrel
odaadom
ugye kéred
Ilyen kicsik
olyan nagyok
látod most már
itt is vagyok
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Nem is olyan rég, egy csodálatos téli napon, amikor sűrű, fehér hó hullott a földre, hópehelyben kapaszkodva leszállt az égből egy kicsi angyal. Nagyon elcsodálkozott, mikor földet ért, mert nem akart...
Elolvasom
Hatalmas robajra ébredtek a csendes kis utca lakói. A munkagépek egyszerre érkeztek meg a legutolsó ház szomszédságában álló üres telek elé. Hamarosan kezdetét veszi az építkezés. Szomorú nap volt ez Hoppi...
Elolvasom
A csendes házban némán készítette vacsoráját. Egy főre. Tavaly még nem így volt. Tavaly még minden más volt. Felkapcsolta a rádiót és megkereste a híreket, hogy ne legyen olyan bántó a csönd, ami a le...
Elolvasom
Sziasztok! A nevem Kond, én egy magyar szürkemarha borjú vagyok. Még ugyan csak egy hete jöttem erre a világra, de úgy döntöttem, hogy bemutatom nektek pár mondatban a fajtámat. Magamról annyit, hogy minden...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Czirják Béla költő
Az ember, ha ilyen előszófélét ír írásai elé, sorsszerű dolgokat keres az életében. Természetesen ez mindig erőltetett, s nem mentes bizonyos egoizmustól sem. 1958. augusztus 31.-én születtem Nyíregyházán. A kilencedik hónapra vártak, a nyolcadikban jöttem. Az orvosok szerint az is csoda volt, hogy megmaradtam. Amikor születtem, már haldoklott a nyár. Hároméves koromig nagymamámnál nevelkedtem, ő mesélte, hogy...