Kép forrása: tengrai_image_1723185918_0450737
Tejcsi-úton.
Az ablakban
Mese-fény
csillog-csillog
egy remény
Labda a Hold
fényt szitál
kis szellőcske
szundikál
Az ég csupa
csillag-lábnyom
Hozzád vezet
kicsi lányom
Felhúztam már
álom-csizmám
Te mosolyod
a talizmán
Indulok a
Tejcsi-úton
csillognak a
fény-kavicsok
Gyűjtök neked
egy vedérrel
odaadom
ugye kéred
Ilyen kicsik
olyan nagyok
látod most már
itt is vagyok
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Újév köszönt minket Januárban, Hóember didereg hóruhájában. Februárnak szele zúzmarát hord, Ó, milyen hosszú, zimankós tél volt! Március hava mosolyra fakaszt, Ő hozza nekünk elsőként a tavaszt...
Elolvasom
Ropogós, frissen hullt havon vágtatnak Észak éjének puha csendjében. Nincsen nyoma a hatszor négy patának, Suhannak a Tejút fényében. Zúzmarás szakállú öreg a bakon, A legrikítóbb piros kabátban, ...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy festői kis faluban, dombok és buja erdők között egy testvérpár, Jakab és Jolánta. A családjuk szegény volt, az édesanyjuk hamar meghalt, az édesapjuk mostohát hozo...
Elolvasom
Második András királyunk kalandos kedvű uralkodó volt. Bár szerette családját, feleségét, gyermekeit, nyughatatlan vére mégis mindig újabb kalandokba vitte, újabb hadjáratokra sarkallta. Hol Halicsba v...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Czirják Béla költő
Az ember, ha ilyen előszófélét ír írásai elé, sorsszerű dolgokat keres az életében. Természetesen ez mindig erőltetett, s nem mentes bizonyos egoizmustól sem. 1958. augusztus 31.-én születtem Nyíregyházán. A kilencedik hónapra vártak, a nyolcadikban jöttem. Az orvosok szerint az is csoda volt, hogy megmaradtam. Amikor születtem, már haldoklott a nyár. Hároméves koromig nagymamámnál nevelkedtem, ő mesélte, hogy...