Vártalak.
Réges-régen vágytalak,
A szívembe zártalak,
Te leszel a virágom,
Álmodat majd vigyázom.
Álmaimban láttalak,
Én is nagyon vártalak,
Nem adhatok kincseket,
Én leszek a mindened!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Novembernek deréktáján, régi szép időben, Sült libának csontja felett jócskán elidőztem. Időjárást jósolgatva, magam azon kaptam, Márton nemes tetteiről szól a rege halkan. Délceg, ifjú lovag volt ...
Elolvasom
Kémény füstje tekereg, Falevelet seperek. Kinn maradok sokáig, Míg nem ér a bokámig. Fanyar avar csalogat, Számolom a napokat. Piros-barna falevél, Egy-kettőre itt a tél.
Elolvasom
Valahol, egy kis falu szélén állt egy aprócska házikó, aminek a legkisebb ablaka olyan pici volt, hogy szinte észre sem lehetett venni. Minden évben, ahogy közeledett a karácsony csodálattal nézte ...
Elolvasom
Színes őszi levelek, Puha paplant keresek, Rozsdabarna a határ, Dermesztő szél körbe jár. Árokparton szűk verem, Ágyam benne nem lelem, Dér bolyong az utakon, Éji vackom kutatom. Tölgyfa odvas kérg...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Tóth Marianna meseíró
Kunszentmártonban élek, 1963. november 1-én születtem Szentesen. Kisgyermekkorom nagy részét nagyszüleimnél, Alattyánon és Csépán töltöttem, ahol megismerkedtem a falusi emberek életének szépségeivel és nehézségeivel. Iskoláimat Kunszentmártonban, Szarvason, Budapesten, Szegeden és Debrecenben végeztem az óvónői pályához kapcsolódóan. Az óvodapedagógia sajátos eszközrendszere lehetőséget adott arra, hogy...