Volt egyszer egy katica.
Volt egyszer egy katica,
elveszett egy pöttye.
Szegénykének emiatt
potyogott a könnye.
Kereste az ágy alatt,
a fenyőfán, a réten,
bárányfelhőn, amögött,
kikészült egészen.
Egyszer aztán benézett
a tükörbe is végre
- s meglátta a kóbor pettyet
az orra tövébe'.
Csak annyi, kisbarátom
hogyha bármi hiányozna,
előbb keresd magadban,
aztán a nagyvilágon.
Ezt a mesét írta: StB. amatőr író/blogger/meseíró
Kamaszkorom óta írok. Igazi introvertálthoz méltóan kezdetben csak magamnak, aztán barátoknak, és a bíztatások hatására 2017 óta facebook-oldalamon osztom meg a verseimet, meséimet.