Hogyan hat a mese a gyerekekre?

Sokszor hallhatjuk, hogy a mese jótékony hatással bír a gyermek fejlődésére. Pontosan mire is? Az érzelmi intelligenciára továbbá a képzeletre, fantáziára, megoldóképességre és szókincsbővítésre, valamint a kifejezőkészségre is. Kicsi korban még tanulják a gyerekek, az érzelmek kifejezését, ám a rövid kis történetek hallgatása által képesek arra, hogy ezeket megtanulják. A 2-3 éves korosztály figyelme igen rövid, ezért maximum 5-10 perces meséket válasszunk számukra. Sok szép kép is előnyös ilyenkor, bár ez a többi korosztály számára szánt írásoknál is feltétel.

Az óvodás korosztály már képes hosszabb meséket is befogadni, itt választhatunk már ismertebb tündér és állatmeséket is. Nagyon fontos a szókincs bővítés, hogy az iskolára megérve, választékosan tudja magát kifejezni a gyermek. Már a fantázia is szerepet kap, és olvashatunk úgy is történeteket, hogy nem fejezzük be, hanem ezt rábízzuk a gyerekre. Sőt meg is kérhetjük, hogy rajzolja le nekünk kedvenc részét a meséből. A kisiskolások már rendelkeznek egy bizonyos szókinccsel, fantáziával és a kifejezőképességük is már kialakult valamennyire.

Érdemes úgy mesélni nekik, hogy a megoldóképességük is fejlődjön. Erre a legjobb, ha feltesszük nekik a következő kérdést: Te mit tennél x, y helyében? Itt választhatjuk bármelyik szereplőt, amelyik tetszik nekünk, vagy éppen olyat csinált, amin gondolkozni kell. Az iskolás gyerekek számára már kaphatóak különböző foglalkoztató füzetek is az adott meséhez. Érdemes ezeket is beszerezni, hiszen ezek által is érthetőbbé válik a történet. Az is jó ötlet, ha egy-egy mese végén megkérjük gyermekünket, hogy mesélje el saját szavaival, ezzel is fejlesztve a kifejezőképességet. Szép lassan kialakulnak a kedvenc mesék, a kedvenc fajták és a kedvenc szereplők. Velük is lehet saját történeteket szőni.

Micimackó szereplői, mint „bajos” karakterek?

Ezzel a bizonyos jelenséggel is találkozhattunk már, még is úgy gondolom, hogy szükséges megemlítenünk, hiszen a kisiskolások már találkoznak ezzel a történettel. Kezdjük is rögtön Mici Mackóval, aki Figyelemhiányos, Malacka a szorongásos, Bagoly, a diszlexiás, Nyuszi az enyhe autista, Füles a depressziós és Tigris a hiperaktív. Nyilván az író nem szánt szándékkal ruházta fel ezekkel a problémákkal a szereplőit, még is megjelennek, elég érezhetően.

Mindenesetre, a szereplők támogatják egymást a bajban, és a jóban is. Micimackóra figyelnek, amikor csak tudnak, Malackát nyugtatják, megerősítik benne, hogy minden rendben lesz, Bagoly rontásait javítják, de nem csúfolják, Nyuszi dühkitöréseit szépen kezelik, Füles búskomorágán próbálnak javítani apró meglepetésekkel és Tigris ugrándozását is szinte már normálisnak tekintik. Nem véletlenül vált ez a mese híressé, hiszen minden szereplő szerethető a hibáival együtt és a kalandok igazán izgalmasak, amiken keresztül mennek. Ezekkel együtt a Mici Mackó története meghatározó mese minden kisgyerek életében.