Könyvajánló: Z. Kiss Adrienn – Patkódobbanás

Úgy gondolom, hogy az érzékenyítő mesékre igenis nagy szükség van. Egyes állapotokat, helyzeteket érzelmeket sokkal könnyebb egy mesén keresztül elmagyarázni a gyerekeknek, mintha a szülő megpróbálná azt a saját szavaival. Z. Kiss Adrienn mesekönyvei pedig kivételesek és szívmelengetőek, ha az autizmust szeretnénk közelebb hozni a gyerekekhez.

Nemrég mutatattam be nektek Z. Kiss Adrienn Különleges testvérek c. könyvét, és Adriennek hála, egy újabb könyvét is elolvashattam, a Patkódobbanásokat. A lovas téma nálunk nagyon menő, a kicsi lányom nyáron lovagolt is, szóval bármi a lovas, nálunk nagy sikert arat. De nem az a különleges Adrienn könyvében, hogy lovacskák vannak benne (pontosabban két ló, Tulipán és Bandi).

A Patkódobbanások Tulipán, a lovacska szemszögéből mutatják be egyrészt azt, hogy milyen fantasztikus és különleges élmény a gyerekeknek a lovaglás, különösen, ha olyan különleges gyerekekről van szó, mint Csongi, aki a Különleges testvérek c. mesekönyv szereplője is, másrészt pedig, hogy a féltékenység bizony nem jó dolog.

A mese végtelenül bájos, de emellett tanulságos is. Tanít az autizmusról igen, de emellett számos olyan érzést is bemutat, amit sok gyerkőc érez, mint a már említett féltékenység. Tulipán ugyanis féltékeny lesz az új lóra, Bandira, és attól tart, hogy lecserélik őt, és nem lesz rá többet szükség. Ezt szerint sok kisgyerek is érti, amikor például kistestvére születik. Itt egy fiatalabb, aranyosabb másik gyerek, akivel mindenki foglalkozik, ő pedig kicsit úgy érzi, hogy háttérbe szorul.

Ez a mesekönyv nemcsak akkor lehet hasznos, ha az autizmust szeretnénk elmagyarázni a gyerekeknek, de akkor is, ha a tesók között féltékenykedés van. Emellett azonban mindenkinek ajánlom, aki egy kedves, szívhez szóló mesét szeretne olvasni.

Nagyon köszönöm Z. Kiss Adriennek, hogy elolvashattam a Patkódobbanás c. meséjét, a kisebbik lányom egyik kedvence lett.  

A könyvet itt tudjátok megvásárolni.