Mondák és legendák – kell ez még egyáltalán a mai gyerekeknek?

A válasz természetesen igen! De vajon miért lehet érdekes a mai, tabletek, mobilok világában született gyereknek egy olyan „ósdi” műfaj, mint a rege, monda vagy legenda? Nézzük!

Mit takarnak egyáltalán ezek a műfajok? A wikipédia szerint a monda, vagy régebbi nevén rege epikus népköltészeti műfaj, amely valamely valós jelenséghez kapcsolódik, de gyakran csodás elemekkel átszőve meséli el az illető helyhez, személyhez, jelenséghez fűződő történeteket/hiedelmeket. A legenda is hasonló: egy vallási szempontból fontos személy, szent, mártír, pap, vallásalapító életéről, egy szent hely, templom, ereklye, ünnep keletkezéséről szól.

A mondák és legendák tehát mindig rendelkeznek valamilyen valós, igazi maggal. Nem csak a fantázia, képzelet szüleményei, hanem valóságos helyet, személyt mutatnak be a mese varázsköntösébe burkolva. Sok esetben valamilyen természeti jelenséghez kapcsolódnak, azt magyarázzák. Ilyen például a Balatonba fulladt kecskenyáj esete: több monda is magyarázatot ad arra, hogy került egy kecskenyáj a Balatonba. Ki egy részeges pásztornak, ki egy fösvény királyleánynak, ki András királyunknak tulajdonítja a kecskék elveszejtését, ami aztán észszerű magyarázatot jelentett a népnek, miért jelentek meg vihar után a parton a kecskekörmök, amik egyébként őskori kagylómaradványok. Ugyanez miatt mondják a balatoni népek a fehér habtaréjt vető hullámokra, hogy „kecskézik a Balaton”, hiszen olyan, mintha egy (régen elveszett) kecskenyáj szaladna rajta végig.

Vannak olyan mondák, amik egy-egy földrajzi hely keletkezését vagy nevének eredetét magyarázzák. Ilyen például az erdélyi Tordai-hasadék, ami a legenda szerint a kunok elől menekülő Szent László imájára hasadt ketté, hogy a király megszabaduljon az őket üldözőktől. De említhetjük a Vértest is, ami I. András király hadjáratának állít emléket: a magyarok ugyanis úgy megverték a német-római császár seregét, hogy a német vitézek vértjeiket elhajigálva menekültek haza.

És aztán ott vannak a valós történelmi személyekhez kötődő történetek. Ki ne ismerne legalább egy-kettőt az igazságos Mátyás királyunkról szóló mondákból?  Ha egy női szentet látunk egy templom rózsaablakán vagy festményén, kezében, vagy ruhája alatt egy csokor rózsával, a legtöbbünknek beugrik Szent Erzsébet rózsacsodája. Attila kardjáról, a Hunor és Magyar által üldözött csodaszarvasról ne is beszéljünk!

Miért fontos ez?

A mondák és legendák gyökereket adnak a gyerekeknek. Ahogy egy fa is akkor tud magasra nőni és virágozni, ha mélyen a földbe nyúlnak a gyökerei, a gyermekek is akkor tudnak igazán kibontakozni, ha erősek a gyökereik. Ezt biztosítja részben a család, a családi hagyományok, szokások, a családi múlt ismerete, de nagy családunk, a hazánk múltjának ismerete is segít az identitás kialakításában.

Nem véletlenül mondta azt Móra Ferenc, hogy "Egyebünk sincs, mint a legendáink és azokra olyan nagy szükségünk van, hogy ha nem volnának, csinálnunk kellene őket.”

A mondák és legendák ezen felül földrajzi, természetismereti és történelmi tudásukat is úgy bővítik a gyerekeknek, hogy közben észre sem veszik, hiszen a mese szórakozás, nem tanulás. A később iskolában tanultakat sokkal inkább tudják majd helyhez és időhöz kötni, mint azon társaik, akik nem ismerik a magyar mondákat és legendákat. Arról nem is beszélve, hogy ha a szülők is ismerik ezeket  a történeteket, egy kirándulás is sokkal izgalmasabb lehet, hiszen az oly gyakori „fáj a lábam,” „éhenhalok,” „mikor érünk már oda” problémakört az elején el lehet vágni egy-egy izgalmasabb történettel.

És természetesen nem szabad elfeledkeznünk a mesék általános jótékony hatásairól sem. Amikor a szülő mesél a gyereknek, közös, értékes időt töltenek együtt, ha esti meséről van szó, a felpörgött nap után igazi elcsendesedésre nyílik így lehetőség: az apróságok lenyugodnak, fel tudnak készülni a pihentető alvásra, ami egy képernyős mesénél nem működik. Végül fontos megemlíteni a mondák és legendák nyelvezetében rejlő értékeket: a szókincs bővülését, a nyelvi fordulatok, mondások észrevétlen elsajátítását.

Aki nem hiszi, járjon utána! ????

Tokody Klára

Meseíró, mondák és legendák gyűjtője: Csodák tava című könyvében 48 balatoni és Balaton környéki történetet gyűjtött össze.